- VENDÉG
Szerző: BENEDIKTY BÉLA
2017.11.11.
Tegnap dolgom volt a fővárosban, hazafelé rám dudált egy autó vezetője. Közel került a két autó egymáshoz, mindketten a két sáv széléhez húztunk. Hatvan éve vezetek (korengedménnyel kaptam jogosítványt), voltaképpen az autóval együtt nőttem fel, öt évig versenyeztem, egyetemista koromban taxiztam – van némi fogalmam a dologról, nyilván koptak már a reflexeim, de azért még elboldogulok a forgalomban. Nem foglalkoztam a dudálóval, bár még mindig begurulok az ilyen fürgekürtös sofőrökön, de már nem adom tanújelét, hogy észrevettem. Kicsit később az illető mellém ért, letekerte az ablakot, és beszélt hozzám. Rámosolyogtam, ettől még idegesebb lett, sütött belőle a gyűlölet.
Néhány hete a budai körúton a vállamnak ütközött egy férfiembernek látszó alak, az is gyűlölt, nekem is jött volna, ha nem pattan le rólam, és nem nyilvánvaló, hogy egy tettlegességbe forduló konfliktus esetén nem lenne sok keresnivalója. Mindketten magyarok voltak, valószínűleg magyar állampolgárok, úgy is mondhatnám, hazámfiai. Nem éreztem irántuk testvéri szeretetet. Gyűlöletet sem, arra nem vagyok képes, azt valahogy kifelejtették belőlem, de ha választanom kell, kinek a társaságában kell eltöltenem bizonyos időt, ők ketten nem lettek volna a jelöltek között.
Próbáltam én győzködni magam, hogy hiszen ezek az én honfitársaim, véreim, magyarok, de valahogy mégsem tudtak igazán közel kerülni a szívemhez. Egy-két éve rendszeresen néztem a televízióban egy sorozatot, ami – bármilyen szerencsétlen is a címe (Gasztroangyal) -, egy remekül megcsinált műsor, az egész minden részletében úgy jó, ahogy van. Romániában járt a szerkesztő, ottani magyaroknál. Sajnos a nevükre nem emlékszem, a vendéglátó egy hihetetlenül rokonszenves ifjú ember volt egy még nála is rokonszenvesebb feleséggel együtt, medvelesre vitték Borbás Marcsit, főztek együtt, forrásvizet ittak, vendégségbe mentek másokhoz, azok is nagyon helyes emberek voltak. Magyarok. Onnan tudom, hogy magyarul beszéltek, ez a szempont különben a legkevésbé sem volt fontos, szeretnivaló, helyes embereket ismertem meg, akikkel bármikor szívesen töltenék együtt bármennyi időt...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.