Szerző: FELLEGI TAMÁS
2017.11.07.
Egyre kevesebbeknek jut eszébe, milyen nap is van ma, mit ünnepeltünk a rendszerváltás előtt. Ha ma is ünnepelnénk, nagy csinnadratta lenne, de szerencsére ezt megúsztuk, nem tartott ki 100 évig a kísérlet, melyet akkor kezdtek, és melyből nekünk is jutott 40 év. Vajon alakulhatott volna másképp?
Mi is történt 100 éve? Oroszországban egy év alatt a második forradalomra került sor, ezúttal Lenin vezetésével a kommunisták vették át a hatalmat. Hasonló kísérletek már voltak korábban (párizsi kommün), de ez volt az első eset, hogy ténylegesen megragadták a hatalmat azok, akik úgy gondolták, hogy a kapitalizmus és a magántulajdonon alapuló termelés zsákutca, és a paradicsom akkor jön el, ha a dolgozó nép nevében a kommunista párt átveszi a hatalmat és mindent államosít.
Nem állt meg az orosz határon
Nem is lenne ez egy olyan nagy esemény, ha megállt volna a folyamat Oroszországban és gyarmatbirodalmában, melyet a kommunista vezetés Szovjetuniónak keresztelt át, valamivel nagyobb önállóságot adva a népek egy részének, mint a cári birodalom. A történelem azonban Hitler személyében közbeszólt: a náci vezér megtámadta a Szovjetuniót, aki legyőzte őt, fél Európa szovjet befolyási övezet lett. A két társadalmi rendszer közti harc kiéleződése miatt a Szovjetunió az általa megszállt országokra rákényszerítette a kommunista rendszert. Így lett ez nálunk is, és amíg fennállt, hivatalos ünnep lett az oroszországi forradalom évfordulója.
Ha fennállna még a rendszer, ma óriási ünnepség lenne Moszkvában, és persze nálunk is. A rendszer azonban alulmaradt az innovációra, fejlődésre sokkal inkább alkalmas kapitalizmussal szemben, és összeomlott, ráadásul időközben a gyarmatbirodalmak is felbomlottak, a Szovjetunió maradt az utolsó, törvényszerűen annak is meg kellett szűnnie. Mindez szerencsére viszonylag békésen zajlott le, nálunk teljesen. Hatása azonban még máig is érezhető: a kevéssé hatékony rendszer okozta lemaradást még mindig nem sikerült behoznunk...
Nem állt meg az orosz határon
Nem is lenne ez egy olyan nagy esemény, ha megállt volna a folyamat Oroszországban és gyarmatbirodalmában, melyet a kommunista vezetés Szovjetuniónak keresztelt át, valamivel nagyobb önállóságot adva a népek egy részének, mint a cári birodalom. A történelem azonban Hitler személyében közbeszólt: a náci vezér megtámadta a Szovjetuniót, aki legyőzte őt, fél Európa szovjet befolyási övezet lett. A két társadalmi rendszer közti harc kiéleződése miatt a Szovjetunió az általa megszállt országokra rákényszerítette a kommunista rendszert. Így lett ez nálunk is, és amíg fennállt, hivatalos ünnep lett az oroszországi forradalom évfordulója.
Ha fennállna még a rendszer, ma óriási ünnepség lenne Moszkvában, és persze nálunk is. A rendszer azonban alulmaradt az innovációra, fejlődésre sokkal inkább alkalmas kapitalizmussal szemben, és összeomlott, ráadásul időközben a gyarmatbirodalmak is felbomlottak, a Szovjetunió maradt az utolsó, törvényszerűen annak is meg kellett szűnnie. Mindez szerencsére viszonylag békésen zajlott le, nálunk teljesen. Hatása azonban még máig is érezhető: a kevéssé hatékony rendszer okozta lemaradást még mindig nem sikerült behoznunk...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.