Szerző: SZEKA
2017.11.25.
A Nemzeti Együttműködés Rendszere nevével ellentétben éppen a társadalom különböző csoportjainak egymás ellen hangolásával, a felfokozott érzelmek egymásnak feszülésével igyekszik tartósítani hatalmát. A társadalmi és gazdasági kutatások azonban ékesen bizonyítják, hogy olyan polgárháborús helyzethez vezethet ez a megosztó politika, ami senkinek sem lehet az érdeke. Talán értelmet nyer így a Fidesz korábbi riogatása azzal, hogy az ősz folyamán zavargások lesznek Magyarországon. Nem lettek, de ettől még egyre mélyebb vájatokat ás a kormány a társadalmi csoportok között.
1. Nagyvárosok vs kis települések. Ahogy a Fidesz kampányai egyre alpáribb hangvételt ütöttek meg, minél inkább nélkülözték a valós tényeket, összefüggéseket, minél jobban előlopakodott a kommunikációjukból az idegengyűlölet, annál népszerűbbek lettek ott, ahol kevésbé lehet széleskörű információkhoz jutni. Ezek a helyek jellemzően a falvak, községek, kisvárosok. A Fidesznek mindig is a kistelepülések voltak az igazi bázisai, ám most már elég jól kirajzolódik az a tendencia, hogy míg a nagyobb városokban kezdenek az emberek elfordulni a szélsőségessé és populistává vált kormánypárttól, addig a kisebb településeken (főleg Északkelet-Magyarországon) elhappolják a szavazókat akár a Jobbiktól is. Magyarán, a választásokon az a tendencia várható, hogy a nagyobb városok egyéni körzetekben szoros lesz a versenyfutás az ellenzéki jelöltek és a kormánypártiak között, addig a kisebb települések esetében a Fidesz újra tarolhat. Az igazsághoz persze hozzátartozik az is, hogy Budapesten jelenleg még a hagyományosan jobboldali budai körzetekben is az ellenzék az esélyesebb.
2. Gazdagok vs szegények. Egyetlen közép-kelet európai országban sem szakad szét a társadalom olyan sebességgel szociális értelemben, mint Magyarország. A kormány gazdaságfilozófiája, az ellátórendszerek megnyirbálása, sőt sokszor ellehetetlenítése, és különösen az egykulcsos adóhoz való ragaszkodás olyan társadalmi feszültségeket generál, melyek már robbanással fenyegetnek. Amíg a magyar oligarchák fénysebességgel gazdagodnak, addig máig nincs megoldás a devizahitelesek gondjaira, nincs koncepció a szociálisan leszakadt rétegek felzárkóztatására, az alacsony bérek pedig arra ösztönzik a fiatalok tömegeit, hogy ne itthon kezdjék felépíteni a karrierjüket. Közben a nyugdíjasoknak Erzsébet-utalványok formájában dobnak csontot immár második éve az ünnepek előtt. Egyszerűen semmi koncepciója nincs a szociálpolitikának hazánkban, ugyanakkor a menekültellenes kampánnyal azt elérte a kormány, hogy a szegények találjanak olyan ellenségeket, akik még náluk is szerencsétlenebbek, így saját bajaikra kevésbé figyelnek. Amíg a hazai romák vezetője az a Farkas Flórián, aki nem tud és nem is akar elszámolni több milliárd forint felzárkóztatási pénzzel, ne gondoljuk, hogy a cigányság egy tapodtat is közelít az amúgy is alacsonyan lévő magyar átlaghoz iskolázottságban, szociális téren, foglalkoztatásban. Mészáros Lőrinc és a hozzá hasonló oligarchák pedig egyrészt nem tudják már azt sem megmondani, hogy hány cégük van, így nem csoda, ha olykor elfelejtenek bevallani néhány millió forint adót. Ennek biztosan nem lesz jó vége...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.