"ORBÁN VIKTOR A PROBLÉMA RÉSZE" - KIS JÁNOS SZERINT A 90-ES ÉVEK ELEJÉN LEHETETT TUDNI, HOGY A GYORS PRIVATIZÁCIÓ EGYÜTT FOG JÁRNI A KORRUPCIÓVAL

MAGYAR NEMZET ONLINE
Szerző: LAKNER DÁVID
2017.11.06.

Nagy bajba kerülhet a Fidesz, ha a leváltását akaró választók készek átszavazni a győzelemre esélyes jelöltre – állítja Kis János filozófus. Lapunknak adott interjújában az SZDSZ volt elnöke arról is beszélt, ma sem támogatná, hogy valaki Magyarországra való áttelepülés nélkül kaphasson magyar állampolgárságot.

– A Kalligram kiadónál megjelenő életműsorozatának legújabb darabja, A politika mint erkölcsi probléma a 2002-es Medgyessy-ügy felelevenítésével indul. Azokról ír, akik egy politikuson nem kérnének mást számon, csak a törvények betartását és betartatását. Márpedig nincs olyan jogszabály, hogy kötelező előállni a korábbi ügynökmúlttal – szólt a cinikus érvelés. Viszont ha többet is elvárunk, mi alapján határozhatjuk meg méltányos módon az erkölcsi keretrendszert?

– A D–209-ügy kipattanásakor azt írtam: Medgyessy Péter eltitkolta a választók elől politikai múltjának egy súlyos részletét, ezért mennie kell. Ezt a lelkük mélyén jobbára azok is így gondolták, akik vitába szálltak velem. Nem cinikusok voltak, hanem féltek. Attól féltek, hogy ha Medgyessy távozik, összeomlik a kormánytöbbség. Könyvem megírásához ez a vita adott lökést, de a tárgya általánosabb. Az emberek hajlamosak azt gondolni, hogy aki politikusi pályára lép, óhatatlanul be fogja piszkítani a kezét. A politika piszkos dolog, gazembereknek való. Ez tévedés. Obama, Merkel, Macron erős erkölcsiségű politikusok. Ám a piszkos kezek problémájába a tisztességes politikus is beleütközik. Hogy miért? Azért, mert a politika nem egyszerűen közcélok megvalósítása, hanem ugyanakkor harc a hatalomért. Aki nem szerez hatalmat, el sem jut odáig, hogy megvalósítsa a céljait. A hatalmi harc pedig arra szoríthatja, hogy olyasmit tegyen, amit egyébként elfogadhatatlannak tart. Ezt egyrészt vállalnia kell. Másrészt szembe kell néznie a kérdéssel, hogy hol a határ: mi az, amit semmi szín alatt nem tehet meg.

– Viszont sokszor épp azt látjuk, hogy önkényesen történhet a betartandó erkölcsi elvek kiválasztása. Ott van például a hűtlenség kérdése, amit sokan hol szigorúan a magánélethez sorolnak, máskor viszont, konzervatív politikusokon, mégis számonkérik. Miközben lehet, hogy az adott képviselő épp sosem beszélt hasonló erkölcsi elvekről. Magyarországon pedig már ott tartunk, hogy hatalomközelből paparazzót küldenek a bokorba ellenzéki politikusok után. Mindez például a közre tartozna?

– A főszabály az, hogy a politikus magánélete nem tartozik a nyilvánosságra. De a főszabály alól vannak kivételek. A választóknak joguk van tudni például, hogy képviselőjük szavahihető-e. Ha egy képviselő a hagyományos családerkölcs mellett szónokol, és közben prostituáltakhoz jár, akkor nem szavahihető, és ez bizony a választókra tartozik...

ITT OLVASHATÓ