ORBÁN KÉSZSÉGESEN VISZI A KÍNAIAK KOFFERJÉT, BENNE A TEKINTÉLYELVŰ IDEOLÓGIÁVAL - SZELESTEY LAJOS NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: SZELESTEY
2017.11.30.

- Európa könnyen széteshet és fúggő helyzetbe kerülhet, de már elkésett azzal, hogy stratégiai ágazatait megvédje Kínától

- Az unió immár nem értékközösség, miután Orbán Viktor 2010-ben újból felbukkant a színen

- Félő, hogy ragadós lesz a világban a Népszabadság sorsa

Die Zeit

A kommentár a kommunisták táskahordozójának nevezi Orbán Viktort, miután az Kína kegyeiért eseng, befektetéseket remél tőlük, csak éppen Európa egységét veszélyezteti. A politikus annak idején bátran küzdött a szocializmus ellen, ám 26 évvel később vörös szőnyeget terített a kommunisták elé, ekkorát változtak az idők. A hét elején tartott 16+1-es budapesti konferencián éppen az ajánlkozott készségesen ajtónyitogatónak, aki szívesen állítja be magát a nyugati civilizáció védelmezőjének. A vendég igen öntudatosan lépett fel, de ennyi hajbókolás láttán erre meg is volt minden oka. Az egész olyan volt, mintha fejre állt volna a világ, hiszen normális körülmények között a nyugati vezetők ígérnek befektetéseket a távoli, szegény államoknak. Itt meg a kommunista kínaiak jelentek meg beruházóként és nagyvonalú jótevőként. Nekik mindenképpen megéri, fokról fokra jutnak befolyáshoz.

Peking kihasználja az unión belüli törésvonalakat. A görögök, magyarok, lengyelek és csehek – más-más okból ugyan -, de elidegenednek az EU-tól. Kína lecsap a lehetőségre, és egyes tagokat igyekszik megnyerni magának, mert ily módon láthatatlanul, de fontos szereplőként jelen tud lenni az Európai Tanácsban. Már többször előfordult, hogy az állam- és kormányfők fórumán egyes országok a pekingi érdekeknek megfelelően voksoltak. Az orbáni Magyarország különösen közel áll a kínaiak szívéhez. Merthogy a politikus hídfőállássá kívánja változtatni országát az ázsiai nagyhatalom számára. Idáig 10 ezer kínai vett letelepedési kötvényt. És a kapcsolat csak tovább épül. De a dolog anyagi oldalán túl legalább ennyire fontos az ideológiai, illetve politikai kötelék. Napjainkban két politikai rendszer folytat geopolitikai versenyt. Orbán nem titkolja, hogy, hogy melyik táborban a helye. Pekingben pl. nemrégiben élesen kirohant a nyugati értékek ellen, egy uniós tagállam miniszterelnöke! Ez pedig zene a kínai kommunisták füleinek. A csomagjukban ugyanis a pénzen kívül ott van a tekintélyelvű ideológia, és a magyar vezető cipeli a bőröndjüket.

NZZ

Európában az új, kelet-nyugati feszültség nem a geopolitikából fakad, hanem a társadalmi renddel és a mentalitással függ össze. Így látja ezt a washingtoni Transatlantic Academy egyik elemzője. Ulrich Speck szerint a volt szocialista országokban jó pár helyen olyan erők jutottak hatalomra, amelyek korábban a politikai spektrum szélén foglaltak helyet. Az átalakulás éveinek hőse a nyugati orientációjú elit volt, amely tudta, miként kell meggyőzni az amerikai és európai döntéshozókat, hogy az adott országot vegyék fel a nyugati szövetségi rendszerbe. Az új magyar és lengyel vezetés ezzel szemben a másságát hangoztatja, gyakran azt hirdeti, hogy elutasítja a nyugati, „posztmodern” társadalmi modellt és életformát. A viszály főként migráció- és a menekült-ügyben mutatkozott meg. A régi tagállamok hozzászoktak a nyílt társadalomhoz, a konzervatív keleti körök ezzel szemben ragaszkodnak a teljes társadalmi homogenitás víziójához. A másik oldalon nem kevesen atyáskodóan, leereszkedően reagálnak a jelenségre, amihez a gazdasági nyomás fenyegetése társul. Ám ez csak olaj a tűzre Keleten azok számára, akit azt prédikálják, hogy el kell fordulni a nyugati értékektől. Európa egyesült és szabad, ám ez könnyen megváltozhat. Jó volna, ha ezt mindkét félnek észben tartaná...

ITT OLVASHATÓ