NEM VAGYOK AZ AZ ELFUTKOSÓS FAJTA

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: TAMÁS RÓBERT
2017.11.06.

...Kanyarodjunk vissza a kályhához. Azért nem megyek a környező országokba, mert ez a hazám. Ide születtem. Nem az én választásom volt, így alakult. Éppen úgy, mint mindenki más esetében is történt. És miután ez a hazám, itt szeretnék normális módon élni. Nem vagyok az az elfutkosós fajta, aki az első nehézség láttán veszi a nyúlcipőt. Ameddig halovány reményt látok arra, hogy ez egy demokratikus, normális ország lehet, addig maradnék, ha Dániel is hozzájárul. Ha nem járul hozzá, akkor is.

A liberálfasiszta kifejezést nem először látom leírva, bár már élőszóban is volt szerencsém hallani. Igaz ugyan, hogy az egyik alapelvem az, hogy hülyékkel nem vitatkozom (ezt nem Dánielre értem, hanem nagy általánosságban), de némi felvilágosító munkát örömmel magamra vállalok. Hátha.

„A fasizmus a radikális, tekintélyuralmi nacionalizmusnak a 20. század első felében Európa egy sor országában megjelent formája. Nevét az olasz változatáról, a legkorábban kialakult olasz fasizmusról kapta. A fasiszták az adott nemzet totalitárius állammá történő egységesítésére törekedtek a nemzeti közösség tömegeinek mozgósítása révén, az élcsapat szerepét betöltő pártra támaszkodva. A fasizmus ellenséges a liberális demokráciával, a szocializmussal, a kommunizmussal szemben. A fasiszta mozgalmak közös vonásai az állam fontosságának messzemenő hangsúlyozása, az erős vezető iránti rajongás, a nacionalizmus legszélsőségesebb formái, a saját etnikum felsőbbrendűségébe vetett hit, valamint a katonai szellem eluralkodása a társadalomban. A fasizmus apolitikai erőszak, a háború és a gyarmatosítás eszközeivel keresi a nemzeti megújulást és álláspontja szerint a felsőbbrendű népeknek, »fajoknak« életteret kell szerezniük a gyengébbekkel és alsóbbrendűekkel szemben.

A fasizmus ideológiája következetesen hangoztatja az állam elsődlegességének elvét. Benito Mussolini és Adolf Hitler egyaránt maguk személyesítették meg az államot és ennek alapján megkérdőjelezhetetlen hatalmat igényeltek és gyakoroltak. A fasizmus bizonyos elméleteket és terminológiát a szocializmustól kölcsönzött, de azzal ellentétben az emberi társadalmon belüli fő ellentéteket nem az osztályok között találta meg, hanem a nemzetek és az emberi »fajok« között. A gazdasági életben a vegyes gazdaság mellett szállt síkra, amelyben jelentős állami tulajdon és állami beavatkozás mellett nagy teret kapott a nemzeti tőke, beleértve a nagytőkét is. A nemzetgazdaságban az önellátásra és a függetlenségre helyezték a hangsúlyt, ehhez igénybe vették a protekcionizmus eszközeit is. A fasizmus fő ellenségének a szocializmust és a kommunizmust tekintette, de időnként kritikus volt a kapitalizmussal szemben is, egyfajta »harmadik utat« javasolva a kapitalizmus és a marxista szocializmus között. A fasiszta mozgalmak a nacionalizmus harcias, szélsőséges, soviniszta, idegengyűlölő formáját képviselték”. (Wikipédia)

Van valami ismerős a fenti leírásban? Számomra eléggé hátborzongató. Érdemes lehet elgondolkodni ezen. Már persze azoknak, akiknek van mivel.

ITT OLVASHATÓ