NEM ÉRTEM MÁR MAGYARORSZÁGOT

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő Ádám
2017.11.02.

Ádám öt éve költözött Angliába, és a kezdetek messze voltak attól, hogy diadalmenetnek nevezzük őket. Igaz, utólag már lehet röhögni a Rejtő-figurákat idéző egykori lakótársakon (különösen a férfin, aki egy konyhaszéken lakott), a furcsa szakácson és társaikon, de azért menet közben ezek kevésbé viccesek. Ennek ellenére (vagy talán éppen ezért) noha néha eszébe jut a hazaköltözés, de amikor otthon jár (mint a beszélgetés készültekor is) mindig rájön, hogy jobb neki a szigetországban. (A fotókat is ő készítette, köszönöm neki.)

Miért döntöttél úgy, hogy külföldre mész?

A legfontosabb érv az volt, hogy a szakmámban már nem tudtam létezni Magyarországon, nem engedték, hogy hiteles legyek, és ha ezt elveszítem, akkor az egész pályafutásomnak annyi.

A másik, hogy 37 évesen olyan korba értem, amikor még megtehettem ezt a lépést. Mindig bennem volt a határátkelés iránti vágy, de vagy bátorságom, vagy megfelelő indíttatásom, vagy pénzem nem volt elég. Akkor viszont ott volt az a pont, hogy elmegyek külföldre és új életet kezdek.

Miért pont Angliát választottad?

Mert volt valaki, aki segített. A helyzet ennél azért bonyolultabb volt, hiszen voltaképpen én is egy mentőöv voltam neki. Tönkrement a kapcsolata, és azt gondolta, ha én kimegyek és ott vagyok mellettük, akkor ez segíthet. Végül nem segített, ők szétmentek, mind a ketten hazaköltöztek, én meg ott maradtam egy shared flatben, ahol 24-en éltünk egy egyfürdőszobás, két vécés lakásban. Én a padlásszobában laktam egy spanyol fickóval, aki nem fürdött…

ITT OLVASHATÓ