NA UGYE, LIBABŐR!

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2017.11.15.

Orbán csapata győzött, megverte Costa Rica válogatottját, és szurkolók újra a játékosokkal együtt énekelték a himnuszt. Valami borzalom, hogy nem tudnak erről a nyálas pátoszról leszokni, amely jól tükrözi a B-középben késelő futballszurkolók szellemi színvonalát. Ezek lejáratják a himnuszt. Nem a Holdra szálltak a magyarok, nem a rák ellenszerét fedezték fel, nem a világot mentették meg, hanem egyetlen góllal nyertek egy közepesnél gyengébb csapat ellen. A nagy szám az, hogy nem verték hülyére ezek is őket. Elő a Himnuszt.

Az egészben az a visszataszító, hogy Orbán éppen erre találta ki a stadionokat, épp ezért öli bele ebbe a sportágba az adófizetők százmilliárdjait, hogy ilyen hamis pátoszban forrjon egybe az ország népe, süllyedjen erre a szellemi színvonalra, mert a röhejes vereségek után megvertek végre egy másik kutyaütő csapatot. A himnusznótázásban nem egy erősen relatív sportsikert ünnepelnek, hanem azt, hogy megint megmutatták a magyarok, megint bizonyították, hogy mindenkinél jobbak. Ez az érzés erősebb mindennél.

Ezeknek a szurkolóknak a vereség sem azért fáj, mert egy sportág nem sikeres, hanem azért, mert ezt a hamis pátoszt, ezt a nacionalista önbutítást és hazug mámort nem élhetik át. A sportnak ehhez semmi köze, nem a sportolókat tisztelik (“Ronaldo homoszexuális”), nem a játék szépsége érdekli őket, hanem a nacionalista bizonyítási vágy. A nemzet, mint kirekesztő vallás, a stadion szentélyében. Legyőzzük a másik népet, jobbak vagyunk nála.

Ez a funkciója Orbán csapatának és Orbán futballjának, és ha ez sikerül, akkor boldogok, ha nem tudtuk bebizonyítani, hogy a magyaroknál nincs jobb, akkor frusztráltak. Akkor olyan elfogadhatatlanul és bunkón viselkednek, mint amit láttunk Androrra és Luxemburg után. Ezeknek, akik nem szolidárisak, nem együttérzők, soha az életben nem venném fel azt a címeres mezt, amit egyszer levetettek rólam...

ITT OLVASHATÓ