MIÉRT NEM ÉRDEMES A RÉGI BALOS PÁRTOKRA SZAVAZNI?

1000 A MI HAZÁNK BLOG
Szerző: HaFr
2017.11.26.

A rezsim nemcsak kezd emlékeztetni a kádárizmusra, de kezdi reprodukálni is annak számos jegyét: állampártiság, zárványszabadságok, "aki nincs ellenünk, az velünk van", erős orosz jelenlét, nacionalizmus, még néhány. Ezek még eltérő hangsúllyal szerepelnek, mint akkor, ami nem csoda, tekintve, hogy mi a szabadság romlásából közelítünk a reprodukció felé, nem a totalitarizmus alóli felszabadulásból. A nacionalizmust itt nem a kommunista szemlélet temperálja, hanem a liberalizmus és az EU iránt még megmaradt képmutatás(=a bűn tisztelgése az erény -- vagy még inkább a legyőzött paradigma -- előtt).

Az orbánizmus abból a tapasztalatból táplálkozik, hogy a kétszáz éve töredezett, sikertelen modernizációs pályánkon a társadalom képességeinek leginkább megfelelő (objektíve természetesen hamis) nyugvópont az etno-nacionalizmus létrehozta nemzetbe való kapaszkodás és a szociális protekcionizmus kombója. A kádárizmus és az orbánizmus ugyanannak az éremnek a két oldala, amely ebből az anyagból veretett, legföljebb időnként a fejre, időnként az írásra esik; itt kevesebb, ott több benne a nemzeties legitimáció igénye. Ahogy Medgyessy nagy adag szociális demagógiával és némi nemzetieskedéssel győzni tudott az akkor még kiforratlan orbánizmuson, úgy a mai rendszer nagyobb etnicizmussal és tekintélyes szociális demagógiával -- úgy tűnik -- még legalább egy évtizedig moderált gazdasági reformokkal is képes lehet a stabilitásra. A lényeg, hogy a nemzeti és szocialista erejének összege mindig nagyobb legyen, mint az ellenfélé. Ebben jelenleg Orbán verhetetlen: legyőzni nem lehet, az meg katasztrófa lenne, ha valaki túl tudna még rajta is menni...

ITT OLVASHATÓ