MÁR LÁTSZIK: ORBÁN VIKTOR VAGY ABBAHAGYJA A HEPCIÁSKODÁST, VAGY 2020-TÓL UGRANAK A KÖZÖSSÉGI TÁMOGATÁSOK - SZELESTEY LAJOS NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: SZELESTEY
2017.11.29.

- Menekült-ügyben a kelet-európai populisták egy követ fújnak a szélsőjobbos AfD-vel

- Orbánnak fontos, hogy a kínaiak nem abajgatják olyasmivel, mint demokrácia, jogállam meg emberi jogok

- Kína politikai befolyást vesz Kelet-Európában



Le Monde

Megkezdődött a nagy küzdelem az unióban a következő időszak pénzügyi előirányzatának felosztásáért. A tárgyalások igazából csak jövő tavasz végén indulnának, de a tét akkora, hogy már most mindenki csiszolgatja az érveit. Belejátszik ebbe, hogy a Brexit miatt évi 10 milliárd euróval vissza kell fogni a nettó előirányzatot. A lap úgy tudja, hogy Brüsszel három forgatókönyvvel számol. Az egyik, hogy 15 %-kal kurtítják meg az agrár-, illetve kohéziós alapot, a második esetben a csökkentés 30 %-os volna, míg a harmadik eshetőség az, hogy minden marad a régiben. A két alap együtt a támogatások 65 %-át viszi el. Az első eset azt jelentené, hogy szokatlan módon Közép- és Kelet-Európára összpontosítanák a pénzeket. A 30 %-os mérséklésből az következne, hogy a forrásokat kizárólag az új tagoknak adnák, ami még inkább kiélezné az ellentéteket a nettó befizető államokkal. Az agrárium esetében a mínusz 30 % brutális kihatással volna a többi közt Magyarországra.

Persze itt még csupán munkapapírokról van szó, amellyel megfelelő irányba próbálják terelni a tagokat. A Bizottság csupán jövő májusban terjeszti elő a maga javaslatát. De azért a 15 % elég reális alternatívának látszik – véli egy bennfentes. Ugyanakkor nehezen lehet feltételezni, hogy a tagok hajlandóak volnának növelni hozzájárulásukat, mert odahaza nem egy érintett kormányt a populisták szorongatnak. Ily módon a közös költségvetés ügye éppen az EP-választások kampányának kellős közepén vetődik majd fel élesen. A vita mindenesetre robbanásveszélyesnek ígérkezik egyrészt a befizetők: a németek és a franciák, illetve a kedvezményezettek, a magyarok, lengyelek, románok és bolgárok között. A törésvonal pont ott van, ahol a jogállam és a menekültek ügyében is. És itt még tekintetbe kell venni azt is, hogy Berlin és Párizs egyfolytában az EU értékeinek betartásához kívánja kötni a szubvenciókat. Az illetékes biztos nemrégiben jelezte, hogy új megállapodás szükséges, ami lefordítva azzal egyenlő, hogy a németek és a franciák tovább egyetlen eurót sem hajlandóak adni a keleti tagoknak, ha azok nem tanúsítanak kellő szolidaritást.

New York Times

Kelet-Európában továbbra is eleven a populizmus, és habár hullám némileg csitult, azért tovább szélesíti a szakadékot az unióban. A négy visegrádi államot ilyen-olyan színezetű populisták irányítják. Sikerük széttöri a hagyományos politikát és megnehezíti, hogy a fő áram pártjai koalíciós kormányt alakítsanak. A német és az osztrák helyzet arra emlékeztet, hogy a populizmussal számolni kell, még ha nyomulását a kontinens nyugati felén egyelőre fel tudták tartóztatni. Keleten viszont azzal fenyeget, hogy még inkább legitimál olyan mozgalmakat, amelyeknek egykor a politikai szélén volt a helyük. Mindenesetre, ha a vezetőket megnézzük, azt látjuk, hogy Orbán jobboldali nacionalista. Kaczynski „ideológus”, akinek mániája Oroszország és ikertestvérének a halála. Fico baloldali populista, végül pedig Babis közelebb áll Trumphoz és Berlusconihoz, mint a többiek – mondja egy cseh elemző, Havel korábbi munkatársa. Egy cambridge-i történész szerint Babis más, mint Orbán vagy Kaczynski, nem tekintélyelvű pártállamot akar.

Viszont közös bennük, hogy meglovagolják a globalizáció és a migráció miatt érzett félelmet, és azokhoz fordulnak, akik védelmet akarnak. A volt szocialista országokban különösen erős az aggály, hogy mi lesz a nemzeti identitással. Továbbá bent kívánnak maradni az EU-ban. Ugyanakkor nyugtalanok amiatt, hogy kénytelenek megosztani a hatalmat és nem szeretik a brüsszeli előírásokat. Közben pedig egyre több nyugati politikus vette át Orbán Viktor érvét, miszerint az unión belüli szabad mozgás érdekében szigorúan ellenőrizni kell a külső határokat. Ugyanők azonban élesen bírálták a magyar politikus kijelentéseit, és hogy nem szolidáris a menekültek befogadása ügyében.

Egyébiránt keleten alig vannak migránsok, de az itteni vezetők igen erős hangot használnak a bevándorlás ellen és hozzákapcsolják azt a terrorizmussal szembeni félelemhez. Akárcsak a szélsőjobbos német AfD. A közös nevezőhöz hozzátartozik továbbá, hogy a lakosság jelentős része úgy érzi: valamit elvettek tőle, félrevezették, becsapták. A már idézett brit szakember szerint igazából az a bajuk, hogy elszalasztottak egy csomó lehetőséget a szabadság ügyében 89 után. Beleértve, hogy az előnyöket egy szűk elit aratta le. Továbbá azt hiszik, illetve elhitették velük, hogy nyakukon az ellenség, akár a határokon belül. Az elemző azonban úgy véli, hogy többféle vírus pusztít, ezzel együtt nem tartja valószínűnek, hogy ezek közül sok túlságosan ellenálló volna.

ITT OLVASHATÓ