Szerző: SZELESTEY
2017.11.11.
- Hamis lengyel prédikáció a bevándorlás ügyében: 2 millió ukrán dolgozik az országban, de még több kellene.
- Gulyás Márton szerint a magyarok 60 %-ának elege van a kormányból.
Economist
A francia elnök forradalmasította a politikát saját országában, és most azon van, hogy megcsinálja a trükköt Európában is. Odahaza kiütötte a nyeregből a megfáradt hatalmi elitet és lényeges reformokhoz látott hozzá. Macron az unióban hasonló működésképtelenséget tapasztal, mint saját hazájában és nagyjából ugyanolyan gyógymódot is ajánl. A lényeg: nem szabad engedni, hogy zavartalanul dúljon a globalizáció, mert abból csak Brexit és Trump lesz. Továbbá, hogy meg kell menteni az EU-t az olyan populistáktól, mint Le Pen. Ennek megfelelően a válasza az: Európa, amely megvéd. A módszert a külföldi kiküldetésben dolgozók alkalmazásának megszigorításakor dolgozta ki, hogy a kelet-európaiak a jövőben ne tudjanak aláígérni a bérekben a francia cégeknek.
De a legradikálisabb terve arra irányul, hogy átalakítsa az európai pártpolitikát, még a 2019-es uniós választások előtt. Úgy gondolja, itt az idő, hogy szétrobbantsa a nagy pártcsaládokat, mert azok elpuhultak és széttartanak. A konzervatívok pl. egyaránt helyet adnak Merkel CDU-jának, valamint a Fidesznek. Macron itt is a nyíltságot és az együttműködést akarja bevetni a populisták és euroszkeptikusok ellen. Csakhogy ezek az elképzelések nem csupán lelkesedést, hanem félelmet is kiváltanak, mégpedig nem csupán a keleten. És ha nem törődnek velük, akkor nagyobb kárt okozhatnak, mint amennyi hasznot hoznak. Vagyis nem árt óvatosnak lenni Európában, itt több idő kellhet a forradalomhoz, mint Franciaországban.
FAZ
Az újság úgy látja, hogy kifizetődik az uniós tagság a volt szocialista országok számára: gazdaságuk gyorsabban nő, mint az EU többi része. A bécsi Nemzetközi Gazdasági Összehasonlító Intézet szerint azonban így is jó pár évtized kell, amíg ezek az országok eljutnak a nyugat fejlettségi szintjére. A most bemutatott prognózis szerint 2026-ig még a legfejlettebb tagok, vagyis a visegrádiak és a baltiak sem álmodhatnak ilyesmiről, a többieknél pedig még nagyobb a lemaradás. Viszont reálértékben 2019-ig 4 %-kal is fejlődhet a térség és jók a további kilátások is, hála az EU-támogatásnak. Nagy hajtóerő a magánfogyasztás, amely profitál az emelkedő reálbérekből és a csökkenő munkanélküliségből. Ugyanakkor a darabbérek oly mértékben zuhantak 2010-16 között, hogy az nagyot lendített a versenyképességen. Emellett érdekes, hogy a derűlátó hangulat különvált a politikai kockázatoktól. A tanulmány hangsúlyozza, hogy Magyarország számára is előnyös volna belépni az euróövezetbe, arról nem beszélve, hogy nem volna jó, ha a térség leszakadna a mag-Európától...
Economist
A francia elnök forradalmasította a politikát saját országában, és most azon van, hogy megcsinálja a trükköt Európában is. Odahaza kiütötte a nyeregből a megfáradt hatalmi elitet és lényeges reformokhoz látott hozzá. Macron az unióban hasonló működésképtelenséget tapasztal, mint saját hazájában és nagyjából ugyanolyan gyógymódot is ajánl. A lényeg: nem szabad engedni, hogy zavartalanul dúljon a globalizáció, mert abból csak Brexit és Trump lesz. Továbbá, hogy meg kell menteni az EU-t az olyan populistáktól, mint Le Pen. Ennek megfelelően a válasza az: Európa, amely megvéd. A módszert a külföldi kiküldetésben dolgozók alkalmazásának megszigorításakor dolgozta ki, hogy a kelet-európaiak a jövőben ne tudjanak aláígérni a bérekben a francia cégeknek.
De a legradikálisabb terve arra irányul, hogy átalakítsa az európai pártpolitikát, még a 2019-es uniós választások előtt. Úgy gondolja, itt az idő, hogy szétrobbantsa a nagy pártcsaládokat, mert azok elpuhultak és széttartanak. A konzervatívok pl. egyaránt helyet adnak Merkel CDU-jának, valamint a Fidesznek. Macron itt is a nyíltságot és az együttműködést akarja bevetni a populisták és euroszkeptikusok ellen. Csakhogy ezek az elképzelések nem csupán lelkesedést, hanem félelmet is kiváltanak, mégpedig nem csupán a keleten. És ha nem törődnek velük, akkor nagyobb kárt okozhatnak, mint amennyi hasznot hoznak. Vagyis nem árt óvatosnak lenni Európában, itt több idő kellhet a forradalomhoz, mint Franciaországban.
FAZ
Az újság úgy látja, hogy kifizetődik az uniós tagság a volt szocialista országok számára: gazdaságuk gyorsabban nő, mint az EU többi része. A bécsi Nemzetközi Gazdasági Összehasonlító Intézet szerint azonban így is jó pár évtized kell, amíg ezek az országok eljutnak a nyugat fejlettségi szintjére. A most bemutatott prognózis szerint 2026-ig még a legfejlettebb tagok, vagyis a visegrádiak és a baltiak sem álmodhatnak ilyesmiről, a többieknél pedig még nagyobb a lemaradás. Viszont reálértékben 2019-ig 4 %-kal is fejlődhet a térség és jók a további kilátások is, hála az EU-támogatásnak. Nagy hajtóerő a magánfogyasztás, amely profitál az emelkedő reálbérekből és a csökkenő munkanélküliségből. Ugyanakkor a darabbérek oly mértékben zuhantak 2010-16 között, hogy az nagyot lendített a versenyképességen. Emellett érdekes, hogy a derűlátó hangulat különvált a politikai kockázatoktól. A tanulmány hangsúlyozza, hogy Magyarország számára is előnyös volna belépni az euróövezetbe, arról nem beszélve, hogy nem volna jó, ha a térség leszakadna a mag-Európától...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.