2017. november 1., szerda

JEL A FALON: AKI KÖZÖSSÉGI JOGOT SÉRT, AZ KEVESEBB UNIÓS PÉNZT FOG KAPNI - SZELESTEY LAJOS NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: SZELESTEY
2017.11.01.


- Hiába győzöl a választásokon, attól még nem veheted el a bíróságok függetlenségét.

- Mondhat Orbán és Szíjjártó, amit csak akar, szétesőben a visegrádi együttműködés.
- A Soros-elleni hadjárat a magyar kormányfő gusztustalan, dezinformációs stratégiájának része.


EUobserver

A Bizottság igazságügyért felelős tagja amellett van, hogy az eddiginél szigorúbban kössék a jogállam tiszteletben tartásához az unió által folyósított kohéziós támogatásokat. Jourová Helsinkiben beszélt és azzal érvelt, hogy ily módon jobban érvényt tudnának szerezni a közös elveknek. Kiemelte, hogy már csak azért sem lehet hatékonyan felhasználni az EU-alapokat, ha egyes államok nem tartják be a közösségi jogot, mert akkor a korrupció és a csalás nyomja rá a bélyegét a dolgokra. Szavai a jelek szerint részben Magyarországnak és Lengyelországnak szóltak. A két kormány főleg azzal váltott ki aggályokat, hogy nem volt hajlandó teljesíteni a kvótadöntést és aláásta a demokráciát. A svéd miniszterelnök ezt úgy kommentálta, hogy a szabályokból és a kötelezettségekből nem lehet kicsemegézni, ami éppen konveniál. Azon kívül Brüsszel nem pénzautomata, amelyből bármekkora összeget fel lehet venni, minden megkötés nélkül. A kohéziós támogatások kedvezményezettjei ezzel szemben azzal érvelnek, hogy a céllal ellentétes hatást váltana ki, azon kívül ellentétes az alapszerződéssel, ha politikai feltételekhez kapcsolnák ezeket az alapokat. Jourová ugyanakkor azzal válaszolt a magyar és a lengyel kifogásokra, hogy a jogállam nem csupán nemzeti hatáskörbe tartozik. És nem lehet nekimenni az igazságszolgáltatásnak pusztán csak azért, mert megnyerted a választásokat.

Politico

A visegrádi államok immár hűvösen viszonyulnak nemcsak az unióhoz, hanem egymáshoz is, töredezik a csoport egysége. Ugyanakkor erősödnek a kétségek, hogy miként működhet a 65 milliós regionális tömörülés, amikor az EU éppen kritikus időt él át. A tagok között kis és nagy ügyekben egyaránt viták merültek fel, Európa jövőjével bezárólag. A feszültség látványosan megnyilvánult a múlt héten, amikor a csehek és a szlovákok megszavazták a kiküldetésben dolgozók alkalmazásának megszigorítását, a magyarok és a lengyelek viszont nem. Még nagyobb aggály, hogy Csehország elfordul a másik három tagtól, mivel a populista Babisnak nincs olyan ideológiai lökete, mint Kaczynskinak, az EU-hoz pedig nem fűzi olyan mérgezett viszony, mint Orbánt.

A Német Külkapcsolati Tanács egyik szakértője már temeti a V4-ket, mondván, hogy az nem tudott ellensúlyt képezni, a tagok véleménye alapvető kérdésekben tért el, ám ezzel együtt igyekeznek fenntartani az összefogás látszatát. A nagy kérdés, hogy mennyire képesek befolyásolni, netán megakasztani a kezdeményezést a többsebességes Európa létrehozására. Ugyanakkor Brüsszel attól tart, hogy ha még jobban elszigetelődnek az EU bírálói, az csak gerjeszti a populizmust a régióban és aláássa a bizalmat a szervezettel szemben. A már idézett elemző arra figyelmeztet, hogy a Visegrádi Csoportra szüksége van Brüsszelnek, mert már nem sok hátsó ajtó maradt, hogy elérje Budapestet és Varsót, amellyel igen súlyos vitái vannak. A mostani helyzetben kulcsszerep jut Szlovákiának, nehogy a terület még jobban elidegenedjen az uniótól...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.