Szerző: Határátkelő
2017.11.22.
Mostanában úgy alakult, hogy több közelebbi s távolabbi ismerősömnél is aktuális lett a „hogyan nevezzelek?” kérdés, ezért gondoltam arra, felvetem témának a névadást, annál is inkább, mert minél többet töpreng rajta az ember, a dolog annál érdekesebb.
A vezetéknév kérdése
Már csak azért is, mert a témának hosszú történelme van és az is nagyon érdekes, ez miként változott az évtizedek folyamán. Ma például szerintem már csak kevés emberben merül fel komolyabban, hogy egy új országba érve megváltoztassa a vezetéknevét, még akkor sem, ha hosszú távra tervez.
Pedig ez mondjuk száz éve abszolút bevett szokás volt a bevándorlók (vagy legalább később a gyermekeik) körében. Ott volt például egy bizonyos Charles Steinweg, aki német hangszerkészítőként érkezett az Egyesült Államokba és változtatta a nevét Steinway-re (nem utolsósorban azért is, mert akkoriban az angol hangszereket jobbnak tartották).
Mára az ilyen típusú vezetéknév-váltásokból nem sok maradt, aminek egyik ékes példája lehet a svájci mérnök Emil Erich Zellweger, és a számi származású norvég nővér, Kjellfried Irene Andreassen gyermeke, bizonyos Renée Zellweger, akit 100 éve biztosan másképp hívtak volna.
Mára ez a jelenség szinte teljesen eltűnt a nyugati kultúrkörben, a New York Times pár éve megvizsgálta a New York-i névváltoztatási kérelmeket, és több mint 500 beadvány átnyálazása után összesen 6 olyat talált, ami nyilvánvalóan az eredeti családnév (jellemzően latin-amerikai vagy ázsiai) vezetéknév angolosítását célozta.
A nyilvánvalóan külföldi vezetéknév váltások döntő többségénél házasság miatt adták be a változtatási kérelmet. A szociológusok szerint ennek az az oka, hogy az Egyesült Államok mára annyira multikulturális ország lett, hogy a névváltoztatásnak egyszerűen nincs akkora jelentősége és hatása.
A keresztnév...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.