Szerző: Mértékblog
2017.11.10.
Olvasnak-e Indexet a fideszesek?
A magyar közönség hírfogyasztási szokásain elég jól bemutatható az alapprobléma: nem igazán vagyunk nyitottak a “másik oldal” híreire. Legutóbb 2016-ban készített a Mérték – a Mediánnal együttműködve – felmérést arról, hogy a közönség milyen forrásokból tájékozódik aktuális közéleti kérdésekben. Kíváncsiak voltunk arra is, hogy a közönség, illetve annak egyes csoportjai mennyire törekszik az átfogó, teljeskörű tájékozódásra, a sajátjával ütköző álláspontok megismerésére. Feltettük ezért azt a kérdést, hogy amikor a válaszadó politikai-közéleti témákban tájékozódik, akkor a saját nézeteihez közel álló hírforrásokat keresi-e, vagy elolvassa, meghallgatja a másik oldal híreit, véleményét is. A vizsgálat során a legnagyobb elérésű 27 napilap, online portál, rádió és televízió közül választhattak a válaszadók.
A teljes lakosságnak mindössze a negyede válaszolta azt, hogy nem érdekli a másik oldal álláspontja. A lakosság közel háromnegyede viszont a saját hírfogyasztási szokásait úgy értékelte, hogy nem elégszik meg a saját álláspontjához közel álló forrásokkal, ezért tájékozódik a „másik oldal” hírforrásaiból is. A kormánypárti szavazóknak valamivel nagyobb aránya gondolja azt magáról, hogy meghallgatja a másik felet is, a baloldali ellenzéki szavazóknak az egyharmada csak a hozzá közel álló forrásokra támaszkodik. A leginkább befelé fordulónak a Jobbik bizonyult, a párt szavazóinak 36 százaléka elégszik meg a nézeteivel azonos álláspontot közvetítő forrásokkal.
Összességében szeretjük magunkat sokszínűen tájékozódó polgárnak látni, nyitottnak a sajátunktól eltérő álláspontunkra is. De vajon a pozitív önképet visszaigazolják-e a tényleges hírfogyasztási szokások is? Az elemzés során a válaszadók tényleges médiahasználatára vonatkozó adatokat is vizsgáltuk, és azok alapján lényegesen árnyaltabb képet kapunk a tájékozódás sokszínűségéről.
Az így kapott adatok alapján a kormánypárti szavazókra jellemző leginkább, hogy csak a saját oldalhoz tartozó forrásokból tájékozódnak. Tényleges hírfogyasztási szokásaik alapján 36 százalékuk kizárólag kormánypárti forrásokra támaszkodik, 21 százalékuk olvas, hallgat, illetve néz bele baloldali-liberális forrásokba, és 11 százalékukhoz jutnak el ezeken felül a jobbikos források is.
Ennél még azok a Jobbik-szavazók is sokszínűbben tájékozódnak, akik magukról a legnagyobb arányban gondolják, hogy őket nem érdekli a másik oldal álláspontja. Mindössze 7 százalékukra igaz, hogy kizárólag radikális jobboldali médiumokból tájékozódnak, viszont minden ötödik Jobbik-szavazóhoz minden politikai oldal hírforrásai eljutnak, másik 20 százalékuk pedig kormánypárti és baloldali-liberális hírforrásokat használ. Minden negyedik Jobbik-szavazó kizárólag kormánypárti médiumokból jut hírekhez.
A baloldali és liberális szavazótábor 14 százalékára jellemző, hogy kizárólag baloldali és liberális médiumokból tájékozódik. E választók közel harmada fogyaszt kormánypárti és baloldali-liberális hírforrásokat, de mindössze 7 százalékukra igaz, hogy a radikális jobboldali médiumokat is fogyasztja. E választói körben is minden ötödik ember kizárólag a kormánypárti médiumokból szerzi az információit.
A kutatás arra is rámutatott, hogy a lakosság közel 30 százaléka kizárólag kormánypárti forrásokból tájékozódik. Még a baloldali és liberális szavazók közül is minden ötödikről az derült ki, hogy csak kormánypárti forrásokból tájékozódnak. A csak baloldali-liberális forrást használók aránya 7 százalék, a kizárólag radikális jobboldali tartalmakat fogyasztóké pedig – valószínűleg az ide sorolható médiumok alacsony számával is összefüggésben – csak 1 százalék...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.