Szerző: DIÓSZEGI-HORVÁTH NÓRA
2017.11.12.
A változatosság kedvéért kezdjük egy jó hírrel. Lázár János az eheti Kormányinfón elsőként reagált érdemben a közvéleményt hete óta foglalkoztató, hazai zaklatási botrányokra (pedig korábban is ő volt az, aki kimondta: a kormánynak nincs ebben az ügyben dolga, mi pedig akkor megírtuk, miért nincs ez így).
A Miniszterelnökség első embere közölte: a leghatározottabban elutasítják az erőszak minden megnyilvánulását és a hatalommal való visszaélés minden formáját.
Lázár szerint az áldozatok az elmúlt években nem tettek bejelentést “érthető okoknál fogva”, ez a személyes döntésük, és a magánszféra olyan része, amelyet illetően a kormánynak beavatkozási lehetősége nincs. És bár a miniszter úgy vélte, hogy a jog megfelelő védelmet biztosít, ha az áldozat él ezzel, de azt is jelezte, hogy ha az áldozatok oldaláról felmerül az igény jogszabály-módosításra, akkor azt mérlegelik, azonban minden eset más.
“A zaklatási ügyeket illetően a kormányzatban és a kormánypártokban az emberi méltóságot tartják a legfontosabbnak, ami ez esetben az áldozatok védelmét jelenti” – jelentette ki Lázár János.
Szóval ez valójában egy ilyen “hoztam is meg nem is” megoldás, de lényegesen jobb annál, mint amit a vakkomondorok kormánya (melynek miniszterelnöke “nem foglalkozik nőügyekkel“) eddig képviselt. Garancia persze semmire sincs, de örüljünk annak, hogy legalább egy kormánypárti, nem élből elutasító kijelentés is elhangzott az ügyben.
Már nem volt ennyire együttérző és problémaérzékeny Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, amikor a szociális munka napja alkalmából igyekezett szépeket mondani. Erős aránytévesztés ugyanis, amikor a szociális szféráért is felelős miniszter úgy értékeli a helyzetet, hogy: "már nem a kilátástalanság, a perspektívanélküliség jellemzi a szociális munkát, mint korábban."
Lázár szerint az áldozatok az elmúlt években nem tettek bejelentést “érthető okoknál fogva”, ez a személyes döntésük, és a magánszféra olyan része, amelyet illetően a kormánynak beavatkozási lehetősége nincs. És bár a miniszter úgy vélte, hogy a jog megfelelő védelmet biztosít, ha az áldozat él ezzel, de azt is jelezte, hogy ha az áldozatok oldaláról felmerül az igény jogszabály-módosításra, akkor azt mérlegelik, azonban minden eset más.
“A zaklatási ügyeket illetően a kormányzatban és a kormánypártokban az emberi méltóságot tartják a legfontosabbnak, ami ez esetben az áldozatok védelmét jelenti” – jelentette ki Lázár János.
Szóval ez valójában egy ilyen “hoztam is meg nem is” megoldás, de lényegesen jobb annál, mint amit a vakkomondorok kormánya (melynek miniszterelnöke “nem foglalkozik nőügyekkel“) eddig képviselt. Garancia persze semmire sincs, de örüljünk annak, hogy legalább egy kormánypárti, nem élből elutasító kijelentés is elhangzott az ügyben.
Már nem volt ennyire együttérző és problémaérzékeny Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, amikor a szociális munka napja alkalmából igyekezett szépeket mondani. Erős aránytévesztés ugyanis, amikor a szociális szféráért is felelős miniszter úgy értékeli a helyzetet, hogy: "már nem a kilátástalanság, a perspektívanélküliség jellemzi a szociális munkát, mint korábban."
Főleg azért meglepő Balog kijelentése, mert forrás- és munkaerő-hiányos ágazatról beszélünk, ahol egy szociális munkás alig valamivel a létminimum felett tengődik, és bár a kormány szokás szerint nagy mellénnyel lobogtatja a szférában dolgozók béremelését (valóban, tény, azt ígérték, hogy idén év végére az átlagbér 208 ezer forintra emelkedik, őrület!), valójában a helyzet az, hogy a fizetések olyan sokáig nem emelkedtek, hogy a mostani emelések csak tűzoltásra jók...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.