Szerző: HaFr
2017.11.04.
Ezek a keresztény antropológia, a liberális demokrácia politikai rendszere és a piacgazdaság. A kereszténység szabadságban gyökerező és az önfejlesztésben aktualizálódó emberképe, amely közben lehetővé teszi a bűnt -- azaz a moralitást -- és szükségessé a megváltást, már nem comme il faut a nyugati konzervativizmusban, pedig hiányában a konzervativizmus visszaesik a liberális szabadság identitásokban való széttöredezésébe és a semleges állam procedurális koncepciójába. Ide jutott az utóbbi két-három évtizedben a nyugati konzervatív pártok túlnyomó része -- ide, azaz a politika demoralizálásához és az emberi kiválóság relativizálásához.
De nem teljesít jobban a modern konzervativizmus a liberális demokrácia kapcsán sem, amely a kezei között sem nyerte vissza -- ahogy nyerhette volna a keresztény antropológia fundamentumán -- az erkölcsi rendjét. Ez az erkölcsi rend létezett az amerikai Alapító Atyák, Tocqueville, de még Churchill és Adenauer felfogásában is, ma azonban a konzervatívok a homályban tapogatóznak a pozitív törvényeken és a proceduralitáson túl. Az oka ennek a politikai rend fogalmának eltűnése a politikai rendszer mögül, a kereszténység eltűnése a moralitásból és a szabadság eltűnése a kormányzati kényszerek közepette az utóbbi száz év tömegtársadalmából.
A piacgazdaság szintén nincs jó bőrben. A populizmusok és a szocializmusok nyomása alatta az előbbi fékektől megszabadult amorális állam elhatalmasodott a gazdaság és a társadalom felett, vészesen korlátozva az autonóm, erkölcsi élet lehetőségét, közben csökkentve a társadalmi hatékonyságot, azaz rombolva a szabad ember regenerálódásának alapjait...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.