A GYERMEKEKET SZEXUÁLISAN ZAKLATÓK ELLEN HOZOTT TÖRVÉNYMÓDOSÍTÁS SEM SEGÍT A RENDSZER IMPOTENCIÁJÁN

MÉRCE
Szerző: CSENGEL KARINA
2017.11.29.

...Gyurkó Szilvia gyermekjogi szakértő szerint a gyermekekkel szembeni szexuális visszaéléseket 70 százalékban olyan emberek követik el, akik bizalmi viszonyban állnak a gyermekkel, rendkívül jó manipulátorok, pontosan tudják, hogyan férkőzzenek a gyermek közelébe. Van tehát létjogosultsága annak, hogy a törvény erősebb büntetést szab ki azokra az erőszaktevőkre, akik a gyermekkel közeli kapcsolatban állnak, mégis az érezhető, hogy az állam nem a jó végén fogta meg a problémát.

Spronz Júlia, a Patent Egyesület munkatársa elmondta, szerinte ugyan helyesen döntött a kormány a törvénymódosítást illetően, érdemben azonban nem sokat segít a helyzeten.

A probléma a rendszerben van, ezen pedig nem a büntetések súlyosbítása fog változtatni.

Nincs egységes protokoll, ami szerint eljárnak, nincsenek képzett, a gyermekeket érő szexuális erőszak esetekre specializálódott szakemberek a rendőrségen, az ügyészségen és a bíróságon sem. Pedig sokkal inkább rájuk lenne szükség, mint törvénymódosításra.

Jól érzékelteti a rendszer hibáit, hogy sok esetben még a feljelentésig sem jut el egy ügy, míg sokszor megszüntetik a nyomozást bizonyíték hiányában. Ha mégis sikerül bíróságra vinni, 5-6 évig is elhúzódhat, ami borzasztó megterhelő a szexuális erőszakot átélő gyermek számára. Elvileg létezik videós rögzítés, így elég lenne egyszer elmesélnie a történteket, a gyakorlatban azonban szinte sose élnek ezzel a lehetőséggel. Így gyakorlatilag ellenérdekeltté teszik az áldozatot a trauma feldolgozásában, mert ha évekkel később újra vallomást kell tennie és ez eltér az évekkel korábbi nyilatkozatától, akkor a védelem beleköt annak ellentmondásosságába.

A gyerekek nem azért nem jelzik, hogy szexuális zaklatás, vagy erőszak áldozataivá váltak, mert nincs elég súlyosan büntetve a bűncselekmény.

Sokszor csak akkor derülnek ki az esetek, amikor már egy válóper zajlik, mert ekkor meri elmondani a gyermek a történteket, ekkor nincs már kiszolgáltatva az erőszakos szülőnek. Az ilyen esetekben sincs egyszerű helyzetben a gyermek és az őt védő szülő (általában anya), mivel a jogalkalmazók között gyakori az áldozathibáztatás. Ha válóper során kerül elő a gyermek sérelmére elkövetett szexuális erőszak vádja, szinte minden esetben felmerül a hamis vád sztereotípia.

Sokkal nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a prevencióra, a gyerekek szexuális nevelésére, a megfelelő szakemberek kiképzésére. Változtatni kellene az egész áldozathibáztató szemléletmódon és szakmaiatlan döntéshozatalon.

A témában kompetens szakemberek teljes hiánya befolyásolja a nyomozás hatékonyságát, a bíróság igazságosságát és végső soron emberek életét is.

A törvénymódosítás tehát édeskevés mindaddig, amíg gyökeres szemléletváltás nem következik be.

ITT OLVASHATÓ