Szerző: Határátkelő
2017.11.28.
Londonban sok dolog van, ami klassz, és persze egy csomó, ami nem klassz, ám mivel a legújabb sorozatunk arról szól, hogy mi az, amiért jó abban a városban, országban élni, ahol élsz, most az előbbiekre koncentrálunk. A London Budapest Metró blog szerzői írták meg, mit szeretnek a városban – jöjjön hát az ő szubjektív listájuk.
„Londonra lehet morogni és menekülni innen. Nem egyszer én is megteszem, de nem születhetett volna meg ez a blog, ha ez a város nem lenne mégis egy kimeríthetetlen ihletforrás jó időben, rossz kedvünkben, bármikor. Ha lajstromoznom kell, hogy mi teszi ezt a túlnépesedett, túlárazott, szemétben úszó és penészes várost mégis élhetővé, íme-lá pár ötlet!
A helyi BKV (TFL, Transport for London) vicces
Persze itt mindenben van humor, csak tegyenek bele egy-két dilis angolt. Külön mókás, ahogy a hangszóróban kommandírozzák a népet és pirítanak ránk: ,,Emberek, egy kis gesztussal tegyük szebbé a világot és engedjük el a leszállókat” vagy ,,Hangjelzés után kérjük ne szálljanak fel, az a szép sípjel külön e célra lett kitalálva…” vagy ,,This is your Piccadilly line service to Cockfosters. We’re now entering the tunnel of love, so put your phones away and spread the love!”. A plakátjaik is klasszak.
Thank you, driver!
Mert a buszon a leszállók néha elkurjantják maguk, hogy Thank you driver! Biztos jól esik a sofőrnek. Gyakran még vissza is köszönnek.
Life-long learning
Mert Londonban, s az egész országban, nem szégyen továbbtanulni, karriert váltani, idősebb fejjel beülni az iskolapadba. Nem néznek ki, nem lohasztják le a kedved, hogy Ilyen idősen hová tanulsz? Mire akarod vinni? 25 éves vagy, már tudnod kéne, és hasonló echte ungarische savanyúpofa vágás és pitiánerség.
Gondolom, azért vannak gyakorlati nehézségei mindennek, de a lényeg: itt lehetnek álmaid, terveid, csak keményen kell dolgozni érte. A Financial Times egyik kolumnistája 57 évesen hagyta ott az egészet, fölcsapott matektanárnak egy iskolában. Imádja.
Tegnap egy lengyel nő áradozott nekem, hogy ugyan ő tanár, de benevezett egy színészképzőbe, ráment a gatyája is és nincs szabadideje, de boldog. Bol-dog.
A pub
Már írtam róla. Bemész, abrakolsz valamit, nézel ki az arcodból és senki nem piszkál.
A lakosság, pláne az idősebbek, gyakran szólítanak úgy, hogy love, hun (honey) vagy doll. Cukik..."...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.