Szerző: SOÓS ESZTER PETRONELLA
2017.10.23.
Boutin mintegy negyven esztendeje politizált. 2002-ben elindult az elnöki posztért, de csak 1,19%-ot kapott az első fordulóban. 2007 és 2009 között lakhatásügyi miniszter volt Nicolas Sarkozy elnöksége alatt.
Boutin már korábban megígérte, hogy utolsó, nem teljesen kitöltendő mandátumát kezdi az Yvelines megyei közgyűlésben. 2017-ben Marine Le Pen támogatására szólított fel, nem meggyőződésből, hanem mert azt szerette volna, hogy Macron lehető legkisebb arányban győzzön.
A visszaemlékezések szerint Boutin a leginkább azzal vétette észre magát a francia politikában, amikor 1998-ban ötórás parlamenti beszédben támadta a regisztrált élettársi kapcsolat intézményét (PACS), mivel az, vélekedett, homoszexualitásra buzdít. 2012 után ugyancsak erőteljesen lépett fel a Hollande-kabinet melegházasságot legalizáló törvénye ellen.
Miután “utálatosságnak” nevezte a homoszexualitást, elítélték gyűlöletre uszításért, pénzbüntetést kapott (Boutin a dologhoz hozzátette: a homoszexuális személy nem utálatos, csak a bűn, vagyis kis módosítással a Katolikus Egyház tanításainak megfelelően fogalmazott – az egy más kérdés, hogy az ügyésznek ez is sok volt, mivel szerinte a szétválasztás mesterséges, és utalt a nyilatkozat utáni feljelentés-cunamira).
Boutin a visszavonulásakor azt mondta, sajnálja, hogy megbántott embereket a melegházasságról szóló vita során (ha valakit érdekel a négy évtized nyilatkozat-termése, van itt pár idézet spermadonorokról, túl sok melegről, meleg barátokról, óvszerről és pedofíliáról, vagyis kimondható, hogy Boutint a katolikus jobbszárny szexuál- és bioetikai témái igen aktívan foglalkoztatták)...
ITT OLVASHATÓ
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.