Szerző: FÁBIÁN TAMÁS
2017.10.24.
"Zseb-Putyin" és "Putyin kutyája" - a tavaszi tüntetéseken gyakran lehetett ilyen és ezekhez hasonló kommentárokkal találkozni Budapest utcáin Orbán Viktorral kapcsolatban. A kormányfő kritikusai, politikai ellenfelei gyakran mondják (főleg az utóbbi hónapokban), hogy Putyinéhoz hasonló rendszert épít ki Magyarországon. De arról már ritkábban esik szó, hogy a magyar kormányfő pontosan miben is követi az orosz államfőt. Bemutatjuk, miért hasonlít nagyon az orbánizmus a putyinizmusra, de számba vesszük a legfontosabb különbségeket is.
1. Megjöttek az erős emberek
Putyin és Orbán politikai karakterének kialakulásában egyaránt fontos, hogy milyen hangulatban és állapotban voltak országaik a hatalomra kerülésük idején.
A Putyint megelőző Jelcin-érában az orosz gazdaság hanyatlott, miközben a zálogárverések miatt oligarchák kirívó befolyást szereztek és váltak Oroszország leggazdagabb embereivé. Borisz Jelcin alkalmatlansága az utolsó éveiben teljesen nyilvánvaló volt, elvesztette politikai támogatottságát, elnöki rendeletekkel próbált kormányozni, de törekvéseit számtalanszor megfúrták a Dumában. A 2000-es évekre alkoholizmusától nem függetlenül egészségügyi állapota is rendkívül leromlott, több műtétet is végre kellett hajtani rajta.
Putyint hatalomra kerülésekor igyekeztek erősen kontrasztba állítani Jelcinnel: az öreg és gyenge elnök után Oroszország egy fiatal és erős vezetőt kapott, aki képes menedzselni a gazdasági és politikai válságot.
2010-ben Orbán Viktor is egy elhúzódó gazdasági és politikai válságban lévő országban került hatalomra. A csúnyán elbukó Gyurcsány Ferenc után Bajnai Gordon társadalmi támogatottság nélkül lett kormányfő, és olyannyira nem is próbált az ország vezetőjének tűnni, hogy magát kapusként definiálta. Orbán pozícióját erősítendő, a kétharmados győzelmet szerző Fidesz számtalanszor hangsúlyozta, mennyire rossz állapotban van az ország. Kósa Lajos például államcsőd-közeli helyzetről beszélt, ennek hatására pillanatok alatt 2,5 forintot esett a magyar valuta árfolyama.
Az analógia egyáltalán nem Putyin- vagy Orbán-specifikus, súlyos problémákkal küzdő országokban gyakori, hogy fiatal és erős váltja a korábbi gyengét.
2. Elhitették, hogy nélkülük nem lehet
Putyin a stabilitás elnöke. Aki Putyin ellen van, a stabilitás ellen van – mondta Vlagyiszlav Szurkov. A Kreml egyik főideológusa, aki stábjával nagyon sokat dolgozott azért, hogy az orosz politikát leredukálják erre a nagyon egyszerű képletre: Putyin békét teremt és megvédi az országot, bárki más van hatalmon, az káoszt és pusztulást hoz Oroszországnak. (Szurkov tevékenységét ebben a cikkben mutattuk be részletesen.)
Amíg én vagyok Magyarország miniszterelnöke, addig a kerítés a helyén marad, a határainkat és Európát is meg fogjuk védeni – mondta a kormányfő idén Tusványoson. Ezt megtámogatandó a kormánypárt is azzal kampányol, hogy a jövőre vagy Orbán Viktort, vagy a kerítés lebontását választjuk. Emellett politikai elemzők és újságírók között gyakori beszédtéma, hogy ha nem lenne Orbán, szétszakadna a Fidesz, mert csak ő képes egyensúlyban tartani az egymásnak feszülő érdekcsoportokat. Úgy tűnik, Putyinhoz hasonlóan Orbán stábjának is sikerült kialakítani a kormányfő nélkülözhetetlen imázsát.
Hatalmon lévő politikusok gyakran kampányolnak azzal, hogy ők képviselik a stabilitást, pláne választások előtt. Így tett most például Angela Merkel is. Az azonban fontos különbség, hogy míg Németországban a magát a stabilitás zálogának beállító vezető nem próbálja ráhúzni ellenfeleire, hogy ők pusztulásba vinnék a nemzetet, addig ez Ororszországban, és az utóbbi időben már Magyarországon is bevett toposszá vált.
Érdekesség, hogy Orbán nemcsak hatalmi pozícióban jelölte ki magát a politikai paletta egyetlen legitim szereplőjének. "A haza nem lehet ellenzékben" – mondta, miután első miniszterelnöki ciklusa után elbukta a 2002-es választást...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.