TÉNYLEG AZ IGAZSÁGOKON TÚLI VILÁGBAN ÉLÜNK?

DANUBE INSTITUTE BLOG
Szerző: CSEPREGI DÁVID
2017.10.09.

Régen az igazság magától értetődő és egyszerű volt. Annak ellenére, hogy azóta összetettebb lett, nem jelenti azt, hogy megszűnt volna létezni – állítja Julian Baggini, a Guardian újságírója, és egyben felteszi a kérdést: valóban az igazságon túli (post-truth) világban élünk?

Az igazság ismeretének ígérete mindig is csábító volt. A legtöbbet idézet bibliai passzus János 14. könyvének 6. igéje: „Én vagyok az út, az igazság és az élet”. Mindenkiben van egy érzés, miszerint az igazság tudása valamiképpen alapvető része a jó életnek.

Franciaország fővárosa Párizs, George Washington volt az Amerikai Egyesült Államok első elnöke, a víz vegyjele H2O, stb. Számtalan ezekhez hasonló tény létezik, amelyeket csak bolondok kérdőjeleznek meg – állítja a szerző.

Mégis, az igazság megszűnt magától értetődőnek és egyszerűnek lenni, sőt, egyre gyakrabban lehet hallani, hogy igazság nem létezik, mind csupán vélemény: „ami neked igaz, az nekem nem az”. Nem mintha nem állna rendelkezésünkre az igazság definíciója, ezt már Arisztotelész is igen hamar megfogalmazta: „Téves, ha a létezőről azt mondjuk, hogy nem létezik és a nemlétezőről, hogy létezik. Igaz viszont, ha létezőt létezőnek és a nemlétezőt nemlétezőnek mondjuk”. Ha ez magától értetődőnek tűnik, az azért van, mert a hétköznapi igazságban nincs semmi misztikus.

Baggini szerint a probléma gyökerét nem az igazság tartalma jelenti, hanem az, hogy ezt kik és hogyan állapítják meg. Az igazság nemrég még egyszerűnek tűnt, mert feltételezhettük, hogy amit igaznak gondolunk az valóban az, a dolgok azok, aminek tűnnek. Ez az egyszerűség azonban több tényező hatására mára megszűnt létezni. A tudomány által megismertük, hogy több minden, amit a világról gondoltunk, ahogyan az működik, hamis feltételezés volt. A tudományos fejlődés irama pedig aggodalomra ad okot, mivel lehet, hogy amiket ma alapvetéseknek tekintünk, holnapra elavult tévedésekké válnak...

ITT OLVASHATÓ