Szerző: HAJNAL ÉVA
2017.10.30.
Az iszonyatosan drága atomenergia megtermelése során fellépő többletköltségeket pedig kétségtelenül valakinek vállalnia kell, mert másképpen nem teljesíthetőek a ma már érthető módon és okokból kitűzött klímacélok. Így foglalható össze nagyjából azoknak a szakértőknek a megállapításai, akik az Antall József Tudásközpont által szervezett SUSCO Budapest 2017 nevű konferencián, néhány napja állást foglaltak a kérdés kapcsán.
A szakemberek arról is beszéltek, hogy a zöldenergiánál közben éppen ellentétes az ármozgás, mint az atomenergiánál. Pont ezért válik majd minden bizonnyal néhány éven belül a (közel)jövő sokkal olcsóbb és egyben szén-dioxidkibocsátásmentes energiatermelési módjává.
Az eseményen ugyan többnyire a megújuló energia hatásairól volt szó, de néhány mondat erejéig a hallgatóság soraiból feltett kérdések nyomán a szakemberek az atomenergiáról is elmondták a véleményüket. Naná, hogy az köszönőviszonyban sem volt a kormányzati körökben hangoztatott érvekkel, melyeket a mindent titkosító, garázdálkodó kormányunk el akar hitetni az emberekkel a paksi bővítés kapcsán. Többek között azt is, hogy Paks II. megáll a saját lábán és nem kell hozzá majd állami támogatás. Most már tudjuk azt is, hogy az ilyenféle kijelentéseket, hogyan kell Orbán főatyaúristen háza táján értelmezni.
Azt egyébként korábban még az Európai Bizottság is megállapította, hogy a paksi bővítési beruházás pusztán piaci alapon nem valósítható meg, ami azt jelenti, hogy állami támogatás is kell majd a fenntartáshoz. Az orosz-magyar kormányközi szerződést ugyan jóváhagyta az Európai Bizottság, de nem fogadta el a kormány által szolgáltatott beruházás megtérülését szemléltető adatokat.
Úgy találták, hogy irreálisan magas áron kell majd eladni a Paks II. által megtermelt energiát, hogy tényleg megtérüljön a projekt. Ezzel szemben a piaci előrejelzések egyáltalán nem támasztják alá, hogy tíz éven belül indokolt lenne ilyen magas értéken megemelni a villamosenergia árát (a fideszes agymenés alapján legalább 55 euró/Mwh-ra). Hozzávetőlegesen: tavaly a hazai ár 41 euró/Mwh volt, Szlovákiában 32,4 euró/Mwh, amíg ugyanez Csehországban és Németországban csak 29, 45 euró.
Továbbá az Európai Bizottság egyébként feltételként szabta meg, hogy a Paks II. által termelt áram minimum 30 százalékát az áramtőzsdén kell majd értékesíteni, a maradékot pedig nyílt, átlátható árverésen kell eladni, ahol nem lehetnek támogatott kedvezményezettek. Több, nem a kormány által megrendelt tanulmány mellett egy 2016 májusában a Greenpeace-nek készített elemzés is arra a következtetésre jutott, hogy Paks II. nagy valószínűséggel soha sem hozza be az árát...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.