Szerző: ZSEBESI ZSOLT
2017.10.01.
A magyar külügyminisztérium vasárnapi közleménye szerint „a magyar érdekeket meg kell védeni, az országgal szembeni méltatlan támadásokkal szemben fel kell lépni, még akkor is, ha azt egy másik magyar állampolgár teszi külföldön.” Az állásfoglalást azzal kapcsolatban tették közzé, hogy a külügyminisztérium egy alkalmazottja, egy diplomata 600 kilométert utazott az Egyesült Államokban, hogy felszólalásával diszkreditálja a Berkeley-n előadó Magyar Bálintot, azaz nem az általa elmondottakhoz szóljon hozzá, hanem a megszólalót tüntesse fel előnytelen fényben. Magyarul: a külügyminisztérium megpróbált – SZDSZ-es múltjával és korábbi politikai megnyilvánulásainak felemlegetésével – elhitelteleníteni egy külföldön előadást tartó magyar állampolgárt.
A külügyminisztérium közleményének említett egyetlen mondatának elemzésével számos lényeges, a magyar kormány és a magyar külügyminisztérium munkájának színvonalát és alapvető irányát leleplező megfigyelés tehető. Kezdjük a tartalommal: a minisztérium szerint, ha magyar állampolgár külföldön a magyar kormány politikáját bírálja, (amire alkotmányos joga van) akkor vele szemben a „magyar érdekeket” meg kell védeni. Vagyis nem a kormány politikáját kell vele szemben védelmébe venni a bérdiplomatának, hanem az országot, amelyet – egyébként – nem ért támadás, hiszen annak csak kormánya volt a bírálat (és az sem a támadás) tárgya.
A külügyminisztérium egyetlen mondatában benne van Orbán Viktor rendszerének kirekesztő, antidemokratikus, a szólás és vélemény szabadságát semmibe vevő doktrínája. Ennek értelmében, aki a magyar kormányt bírálja – például ellenzéki, másként gondolkodó politikusként – az az ország érdekeit veszélyezteti, és méltatlan támadást hajt végre (az országgal szemben). Vele szemben jogosan lehet fellépni, és itt a hangsúly a fellépés szón van. Nem vitázni kell, hanem „fellépni”. A „fellépni” megengedhetővé teszi, hogy a kormányétól eltérő álláspontot képviselővel szemben nemtelen eszközökhöz nyúlhasson a külügyminisztérium.
Jelen esetben e fellépés a megszólaló emberi hitelességének megkérdőjelezése volt, személyét ért támadás, arra irányuló törekvés, hogy politikai hovatartozása és irányultsága miatt az általa mondottak tartalmát is kétségbe lehessen vonni. Ez a diktatúrákra jellemző „fellépés”. Nem vitatkozunk és nem érvelünk, hanem fellépünk a hivatalos állásponttal szemben más álláspontot, véleményt megfogalmazóval szemben. A fellépés elég tág fogalom, az elhiteltelenítés mellett a diktatúrák teljes skáláján működő rendszerekben az érintett személyek elleni, a Magyar Bálinttal szemben alkalmazottnál keményebb „fellépési” formákat is magába foglal...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.