NEMZETI MANIPULÁCIÓ - MILYEN VILÁGKÉPRŐL KONZULTÁL A FIDESZ?

MÉRCE
Szerző: DIÓSZEGIHORVÁTHNÓRA
2017.10.22.

És azt tudta, hogy a Nemzeti Konzultáció túlmutat önmagán? Mert azt már tudjuk, hogy semmilyen jogi eljárással nem lehet megakadályozni, hogy közpénzből konzultáljon velünk a kormány, de Dömötör Csabának köszönhetően még az is kiderült, hogy amikor a Soros-tervről konzultálunk, valójában arról is beszélgetünk kormányunkkal, hogy milyennek képzeljük el a jövőben Európát, és benne Magyarországot. „És itt bizony teljesen ellentétes világnézetek állnak egymással szemben” – közölte Dömötör. Mivel ez valóban fontos kérdésnek tűnik, megnéztük, milyen is az a világnézet, amit a kormány ütköztet a valósággal, és valójában mennyi értelme van annak, hogy erről megkérdeznek minket. Kis konzultációtörténelem következik.

A 2010-es kormányváltás után a Fidesz-KDNP kormány egészen formabontó ötletekkel igyekezett elhitetni a magyar társadalommal, hogy kíváncsi a véleményére, illetve hogy a közjóért bármire hajlandó. Az ötlet persze nem új, először 2005-ben hangzott el Orbán szájából a kifejezés, a mesterterv akkor az volt, hogy a 2006-os választások előtt országjáráson hallgatja meg a Fidesz a nép szavát, és erre húzzák majd fel a kampányukat. Többek közt Pozsgay Imre és Hoffmann Rózsa alá tolták be a Nemzeti Konzultációs Testületet, állítólag 1,6 millió emberrel konzultáltak, az eredmény azonban ismert – a Fidesz akkor nem tudta hasznosítani a begyűjtött tapasztalatokat. De sokat tanultak a módszer hiányosságaiból.

Módszeresen építették fel

Annyiban bizonyosan, hogy amikor 2010-es kormányra kerülésük után ismét asztalra csapták a konzultációs ötletet, már szó sem volt fáradtságos országjárásról (végülis ott a posta, közpénzen bármit ki lehet küldeni). Azon év szeptemberében már konzultáltak is egy gyorsat, rögtön a nyugdíjasokkal, nyugdíjukról és más támogatásokról.
2,8 millió kiküldött példányból 200 ezer jött csak vissza, az egész potom 220-230 millió forintból megvolt.

Innen pedig nem volt megállás, az alacsony válaszolási hajlandóság sem nagyon fékezte a kérdezési kedvet.

2011-ben már az Alaptörvényről konzultált a kormány, és itt már jókat lehetett derülni (vagy nem) a sugalmazó kérdések („Vannak, akik…”) sorjázásán. 920 ezer visszaküldő volt mindössze, pedig ezt már a teljes felnőttkorú lakosság postaládájába bedobták, viszont 750-800 millió forintba fájt, és bár az Alaptörvény megkapta a gránitszilárdságú eposzi jelzőt, valójában a helyzet az, hogy a kormány azóta is rendre módosítja, ha úgy tartja kedve – de a társadalom véleményét már nem kéri ki ez ügyben…

Még ebben az évben, rögtön májusban megérkezett a Szociális Konzultáció is, amiben arra voltak kíváncsiak, szerintünk mi legyen az idősekkel, a devizahitelesekkel, a közműszolgáltatókkal meg oktatási támogatásokkal. Álkérdésekből itt sem volt hiány, rögtön az első így nézett ki: „Vannak, akik szerint be kell vezetni Magyarországon a védett kor intézményét, mert aki 55 éves elmúlt és elveszíti a munkáját, annak most alig van esélye újra elhelyezkedni. Mások azt mondják, hogy nincs szükség a védett kor bevezetésére. Ön mit gondol?” Vajon melyik válaszlehetőség volt népszerűbb?

A hivatalos közlés szerint ezt a kérdőívet több mint egymillióan küldték vissza – a korábbiakhoz képesti „sikert” csak az árnyékolja, hogy ennél a kérdőívnél Jóri András adatvédelmi biztos határozatban rendelte el a kérdőíveken szereplő személyes adatok törlését, azok ugyanis sértették az adatvédelmi törvény egyes passzusait. Eredménye ennek a konzultációnak legfeljebb annyi volt, hogy az eseten felbuzdulva Jóri posztját megszüntették.

Aztán 2012 őszén jött a Gazdasági konzultáció, ami még mindig legfőképp a munkahelyek védelméről társalgott a társadalommal – körülbelül 700 ezren küldték vissza, vagyis az eggyel korábbihoz képest elég nagy bukásnak számított, cserébe viszont már alulról súrolta az egymilliárdos költséget, összesen 976 millió forintunkba fájt.
Úgy tűnt, hogy ezek után a kormány kicsit magába szállt (haha), a választásokig már nem konzultáltak egyszer sem.

Ám aztán jött 2015, és ezzel együtt a menekültválság. A Fidesz-KDNP pedig eddig sosem látott szemérmetlenséggel álcázta konzultációnak a „Bevándorlásról és terrorizmusról” szóló kérdőívet (és itt először kipróbálták az e-konzultációt is), amelynek minden egyes kérdése elfogult volt és egyben pontatlanságokkal, tévinformációkkal igyekezett manipulálni a közvéleményt. A szakmailag értékelhetetlen kérdőív egyébként viszonylag nagyot futott a korábbiakhoz képest, 1 millióan küldték vissza – csakhogy itt már annyira kilógott a lóláb, hogy sokan ellenérzésük kifejezésével egyetemben küldték vissza a papírt, illetve itt először szervezett formában is volt tiltakozás a konzultáció és az azt kísérő plakátkampány ellen (például papírhajók hajtogatása). Annyi biztos, hogy a Fidesz elkezdte látni a lényeget a konzultációban: tökéletesen mindegy, hogy egy kérdésnek mennyi a valóságtartalma, ha egyszerűen előhívható indulatokat korbácsol fel, akkor meg fogja mozgatni az embereket. És így is lett: hónapokig boldog-boldogtalan a konzultációval foglalkozott...

ITT OLVASHATÓ