Szerző: Göbölyös N. László
2017.10.11.
Az 1960-as évek bővelkedtek sötét hátterű politikai gyilkosságokban. Máig sokat emlegetik a két Kennedy-t – az elnök Johnt 1963-ban, az elnökjelölt Robertet 1968-ban ölték meg – a fekete polgárjogi vezető Malcolm X.-et (1965) és Martin Luther Kinget (1968), Patrice Lumumba kongói miniszterelnököt (1961), a görög demokrata politikus Jeórjiosz Lambrakiszt (1963), Ahmed ben Barka algériai ellenzéki politikust (1965) és – bár a mai napig nem teljesen tisztázott az ügy – az olasz olajmágnás Enrico Matteit(1962). Ahogy az ENI-elnök ügyét, az ENSZ-főtitkár Dag Hammarskjöld 1961. szeptember 18-án történt repülőgép-szerencsétlenségét is sokáig próbálták balesetnek beállítani, holott kezdettől fogva sok volt a gyanús körülmény. Ötvenhat évnek kellett eltelnie, hogy egy, a világszervezet által felkért bíró kimondja: a svéd diplomata gépe nem véletlenül zuhant fel az észak-rhodesiai (ma Zambiai) őserdőben.
Mohamed Chande Othman tanzániai bírót az idén februárban kérte fel az ENSZ, hogy nyissa meg újra az 1962-ben lezárt Hammarskjöld-dossziét. Az augusztusban Antonio Guterres főtitkárnak átadott jelentés „új elemekről” számol be, amelyeket az amerikai, a brit és a belga kormány bocsátott a bíró rendelkezésére.
A dokumentum, amely a Le Figaro birtokába jutott, rögzíti, hogy az SE-BDY jelzésű, Albertina nevű DV-8 típusú gép 1961. szeptember 18-án nem sokkal éjfél után tűnt el Ndola város közelében.
Othman, miután meghallgatta a szakértők első csoportját, elégedetten állapította meg, hogy Washington és London beismerték: annak idején megvoltak a lehallgatási feltételeik és hírszerzési lehetőségeik Ndola körül. Ezt az eseményeket követően tagadták.
A repülőt, amelyen a főtitkáron kívül még 15-en utaztak, mint ahogy a vizsgálat megállapította, egy másik repülőgép szándékosan semmisítette meg. Hammarskjöld, aki 1953 óta állt az ENSZ élén, azzal a feladattal utazott, hogy tárgyaljon Moise Tchombéval, a szakadár kongói tartomány, Katanga önjelölt elnökével a béke helyreállításáról.
Míg az Észak-Rhodesia által 1962-ben lefolytatott két vizsgálat a pilóta hibájából eredő katasztrófának tartotta a gép lezuhanását, az ugyanabban az évben felállított ENSZ-bizottság nyomozásának következtetése nem volt ilyen egyértelmű. Ugyancsak merényletre gyanakodtak George Ivan Smith és Conor Cruise O’Brien, Hammarskjöld egykori munkatársai, aki tagjai voltak az ENSZ kongói békemissziójának. Ők egy francia diplomata, Calude de Kémoularia vallomására támaszkodtak, akinek egy 1967-ben egy Beukels nevű belga vadászpilóta elmondta: a repülőgép eltérítésének kísérlete volt a szerencsétlenség elindítója. Egy repülő arra kényszeríteni a főtitkár gépét, hogy szálljon le Kolweziben, és hallgassa meg a felső-katangai bányaszövetség vezetőinek álláspontját. Ez a konzorcium finanszírozta ugyanis Tshombe szakadár törekvéseit. A belga hatóságok állítólag elvesztették szem elől Beukelt, Kémoularia pedig 2016-ban meghalt Párizsban...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.