NAGYAPÁM KÖNYVTÁRA - GÖNCZ ÁRPÁD SZOBRÁNAK AVATÁSÁRA

KETTŐS MÉRCE BLOG
Szerző: BENEDEK MÁRTON
2017.10.06.

Magánemberek, civil szervezetek és a III. kerületi önkormányzat adakozásának köszönhetően ma délután avatják néhai nagyapám szobrát nem messze attól az óbudai bérháztól, ahol negyven évig élt családjával. Ezúton is szeretném mindenkinek melegen megköszönni azt a szeretetet és pénzbeli támogatást, mely e szobor megalkotását lehetővé tette.

A közösségi médiában látott komoly érdeklődésre felfigyelve, és látván, hogy még a helyi fideszes többségű önkormányzat is hozzájárult a szobor finanszírozásához, eltűnődtem, miként lehetséges, hogy nagyapám emléke a mai napig képes ennyi embert megmozgatni? Mik voltak azok az értékek, melyeket polgártársaink vele azonosítanak - és esetleg hiányolnak a mai politikából?

A legfontosabb talán a másik ember iránti őszinte érdeklődése volt. Nagyapám bárkivel képes volt emberi kapcsolatot létesíteni; odafigyelt és reflektált arra, amit beszélgetőpartnere mondott neki; és elnökként is személyesen válaszolt minden neki címzett levélre. Beszédei kifejezték azt a másik iránti tiszteletet, melyet oly sokan hiányolunk mai közéletünkből.

Én azonban nem a közvetlensége, hanem a döntéseiből kiolvasható erkölcsi tartása és hitelessége miatt tiszteltem és tartom a mai napig példaképemnek. Ellenállóként a negyvenes évek óta következetesen képviselte, hogy a fasizmus gonoszságával szemben személyesen is fel kell lépnünk. Kisgazdaként pontosan értette, hogy földreform nélkül nem orvosolhatók a történelmi Magyarország tulajdonviszonyaiból eredő igazságtalanságok. Ötvenhat után azért került börtönbe, mert lépéseket tett, hogy a forradalom egyes célkitűzéseinek megvalósítása végett tárgyalások induljanak a szovjet kormánnyal Bibó István kibontakozási tervéről. Az elnyomás különböző formáival szemben vállalt elvszerű és bátor kiállása tette alkalmassá arra, hogy a rendszerváltás egyik szimbolikus és széleskörűen elfogadott szereplőjévé váljon...

ITT OLVASHATÓ