MIÉRT SZÜKSÉGSZERŰ A TÁJ PUSZTULÁSA A RÓMAIN, HA MÉGIS A PARTON ÉPÜL MEG A MOBIL GÁT

ÁTLÁTSZÓ BLOG
Szerző: BECKER ANDRÁS
2017.10.27.

Egyelőre visszavonulót fújt a Római-parti mobilgát ügyében a főváros vezetése, de a főpolgármester elkötelezettségét és eddigi taktikai cikkcakkjait látva korántsem biztos, hogy ez a végleges álláspont. Videónkban a hasonló elképzelés alapján indult, de építés közben kudarcot vallott visegrádi projekten mutatja be Nemes Zoltán mérnök, mi várható a valóságban, ha tényleg a parton próbálják megépíteni a mobil gátat. A két helyszínen forgatott videóban meggyőző bizonyítékát láthatjuk annak, hogy – szemben a látványtervek sugallatával -, sem füves rézsű, sem fák nem lehetnek a mobil gát környezetében. Ahogy a mérnök fogalmaz: „Vízépítési szempontból megnyugtató megoldás a teljes rézsűburkolás lenne, megfelelő alapozással.”

Jelentős riadalmat váltott ki a partért aggódó civilek körében, hogy a múlt szerdai közgyűlés első – a Rómaira tervezett mobilgát-projektet egy időre jegelő – napirendi pontját az előterjesztő a szavazás előtt egy furcsának ható mondattal egészítette ki: e szerint a közgyűlés hatályon kívül helyezi az egy héttel korábbi, a tárgyban hozott határozatát. Ez a határozat rántotta ki a népszavazás alól a szőnyeget azzal, hogy visszavonta a népszavazással támadni próbált határozatot.

Azzal, hogy a közgyűlés most visszavonta a visszavonó határozatot, a formális logika szabályai szerint életbe lépett a partvonali mobilgát építéséről szóló határozat – a riadalom azonban fölösleges volt, a jog logikája szerint az eljárás nem éleszti föl automatikusan a Római sorsát megpecsételő közgyűlési határozatot.

Nem alaptalan ugyanakkor az a félelem, mely szerint a főváros a parti sétány alatt húzódó nagyméretű vízvezeték esedékes cseréjét használhatja trójai falóként a mobilgátas projekthez. Ha a csőcsere örvén a fák jelentős részét rajtaütésszerűen kivágják, azzal szinte biztosan sikerül megtörni a civil ellenállást, ami ma az egyetlen hatékony erőnek tűnik a városvezetés által erőltetett természetátalakítással szemben.

A visegrádi kísérlet tapasztalatai egyértelműen bizonyítják, hogy a partéli változat kapcsán megalapozottak a természetes környezet elpusztításával kapcsolatos félelmek: a füves rézsűben folytatódó föveny műszaki szempontból éppúgy blöff, mint a rajzokon látható nagyobb fák. Az előbbit a víz mozgása gyorsan elmossa, utóbbiak pedig nagyjából csak olyan távolságra maradhatnak a gáttól, amilyen magasak. A „túl magasra” növő fákat pedig, ha nem a kivitelező, akkor az üzemeltető fogja kivágni...

ITT OLVASHATÓ