Szerző: Határátkelő / Zsolt
2017.10.25.
Hallottatok már valaha Birzebuggáról? Mert én őszintén szólva nem, és elsőre nem is hangzik olyan nagyon bizalomgerjesztően, pedig egy máltai kisvárosról van szó, ahová a mai poszt szerzője, Zsolt költözött a családjával. Málta egy nagyon érdekes sziget, talán sok mindenben más is, mint amilyennek képzelnénk – például a közelgő tél a legkevésbé sem hangzik hívogatóan. Sok minden más azonban igen, mint az az alábbiakból kiderül.
„Másfél év töprengés és vívódás előzte meg a Máltára költözést, amelyre egy tavaszi napon került sor.
Egész életemben a szülővárosomban éltem, ami több, mint négy évtizedet jelent, érthető, hogy nem volt egyszerű döntés magunk mögött hagynunk a saját megszokott lakásunkat, a családtagok egy részét, barátokat, és egy kétéves kislánnyal hármasban nekivágni a nagyvilágnak.
Sok gondot fordítottunk az előkészületekre, értendő ez alatt: útlevelek és személyi igazolványok meghosszabbítása, EU-s TB kártyák, háromnyelvű születési anyakönyvi kivonatok kiváltása, otthoni szolgáltatók, közös képviselő, szomszédok tájékoztatása a távollétről, pótkulcs elhelyezése egy jó barátnál, idős szülőknek számítógép-vásárlás és Skype-betanítás, EU-s önéletrajzok nyomtatása sok példányban, és persze a költözés megszervezése, amely közel sem volt egyszerű, lévén, volt egy macskánk, amelyet – magától értetődően – szintén vittünk magunkkal.
Pontosabban mi hárman utaztunk repülővel, két barátunk pedig kocsival vitte a cicát és tízdoboznyi legfontosabb holminkat: ruhák, konyhafelszerelés, játékok, egyebek (ezernyi könyv, CD, DVD, bútorok maradt a lezárt lakásban). Barátaink két nappal korábban indultak, így egészen pontosan két órával előbb érkeztek meg Máltára, mint mi..."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.