MERKEL MEG AKARJA MONDANI ORBÁNNAK ÉS KACZYNSKINAK, HOGY EDDIG ÉS NE TOVÁBB! - SZELESTEY LAJOS NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: SZELESTEY
2017.10.15.

- Ha Orbán valóban erős ember volna, nem Sorossal próbálna izmozni

- A populisták erejét túlbecsülik, de nem emiatt maradnak el a fontos változások az unióban

- A kelet-európai nemzetek még nem értek meg a demokráciára

Spiegel

Az unión belül mindennapossá vált a szabályok megszegése, Merkel azonban változtatni kíván ezen, csakhogy ezzel azt kockáztatja, hogy összecsap a magyarokkal és a lengyelekkel, miközben egyre megosztottabb a kontinens. De a német kormány, amely idáig kerülte a közvetlen viszályt Budapesttel és Varsóval és inkább a Bizottság mögé bújt a vitás kérdésekben, ezúttal mindenképpen meg akarja értetni a két kormánnyal, hogy azok az EU alappilléreit kezdik ki. Az igazság persze az, hogy Brüsszel sem mindig tartja magát az előírásokhoz. Juncker úgy gondolja, hogy vannak egyenlőbbek, ám ezzel felhergeli főleg a keleti tagokat, amelyek amúgy is hátrányos helyzetűnek gondolják magukat. Márpedig meglehetősen dühösek, amiért másodrendű polgárokként kezelik őket. Elég meghallgatni ez ügyben Szíjjártó Pétert, aki úgy beszél, mintha a jogközösség az országára húzott kényszerzubbony volna. Legutóbb az Európai Bíróság ellen rohant ki, ám annak elnöke érthetőnek tartja a vesztes fél csalódottságát, azt viszont nem, hogy Magyarország nem tartja magát az ítélethez.

Ám még ennél is nagyobb a tét, hiszen Lengyelországban a jogállam alapjait rombolják le. A Varsóban megütött hang azt tanúsítja, hogy a Bizottság – legalábbis Kelet-Európa bizonyos részein – elvesztette a tekintélyét a törvények és a rend hiteles őreként. Györkös Péter, a berlini magyar nagykövet szerint az EU főként azért van válságban, mert Brüsszel feladta semleges szerepét. Hiszen pl. a németek az évezred elején igencsak szembementek a stabilitási és növekedési paktummal, mégsem történt semmi. A luxemburgi külügyminiszter szerint azonban nem lehet egy lapon említeni az eladósodás szintjének túllépését, illetve a kvóták elutasítását, utóbbi esetben ugyanis emberéletekről van szó. Asselborn továbbra is úgy gondolja, hogy a jogállamiság leépítése esetén meg kell vonni a strukturális támogatások egy részét. Ezt javasolni is kívánja a 2020 utáni költségvetés tárgyalásakor. Elképzelését támogatja Oettinger, a német biztos. A magyarok azonban ezt hadüzenetnek tekintik. Györkös Péter azt mondja, Magyarországtól 5 éve rövid időre már megvontak 500 millió eurót, ami azt bizonyítja, hogy a tagállamok között nem mindenki egyenlő...

ITT OLVASHATÓ