Szerző: GARAY KLÁRA
2017.10.28.
Induljunk a Műcsarnoktól. Az oldalhajósarkától orrba vág bennünket a 26 méter magas fal, amit mi néprajzi kamuzásnak hívunk, mert az épületben nem, csak az alagsorban lesz egy néprajzi kiállító tér. De ezt most feledjük. Csinos kis zöld sakktáblák mutatják, hogy az épület mindkét oldalán szabadtéri fogadótér lesz az érkező csoportok számára. Egy kis kék folt, a "vízarchitektura elem" azaz kis betonteknő, benne vízzel....de lehet, hogy szökőkút lesz. Lehet itt vajon akkora szökőkút, hogy eltakarja ezt a gigantikus építő kockát? Haladjunk! Ne gondolkozzunk, mert az nem vezet sehova.
Elrepültünk a Damjanich utcáig. Hoppá! Itt nem láthatjuk még a Regnum emlékhelyet! Vajon hol bújik majd meg az a 700 négyzetmétert, amivel rá fogunk emlékezni? Van ott egy kis háromszög...ami gyönyörűen fog zöldellni biztosan 30 év múlva, az építkezés idején azonban a munkagödörből szivattyúzott talajvíz szikkasztója lesz. IGEN! Az a szép hosszú téglalap a Damjanichtól a színházig...az a mélygarázs. Lehajtóval, felhajtóval...ami azt jelenti, hogy ezentúl végre nem 2500 autó fog parkolni a ligetben, hanem800-800... 2-3 órás váltásban, fizetősen...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.