MEGFIGYELŐK EGYRE INKÁBB ÚGY GONDOLJÁK, HOGY ORBÁN KI AKARJA VINNI AZ ORSZÁGOT AZ UNIÓBÓL - SZELESTEY LAJOS NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: SZELESTEY
2017.10.18.

- New York Állam kormányzója azt üzente: a CEU-szerződés kész, alá kellene írni!

- A visegrádiak hiú reményeket fűznek Kurzhoz, viszont a cseh választás adhat egyet az európai egységnek

- Mnden 4. magyar elismeri, hogy nem demokrata

FT

A visegrádi országoknak hamarosan választaniuk kell, hogy gyorsabban akarnak-e fejlődni, vagy inkább maradnak a lassú sávban, ám valószínűleg megosztja őket, hogy betársulnak-e az integráció elmélyítésébe. A négyek vezetői ma leülnek Junckerral, hogy a kelet-nyugati feszültség enyhítéséről tárgyaljanak vele. Orbán és a többiek úgy érezhetik, hogy pozíciójuk erősödött, miután Ausztriában várhatóan olyan kormány alakul, amely szintén nem sokra tartja az EU menedékpolitikáját. Ám nem valószínű, hogy akár az osztrák eredmény, akár az AfD előretörése kisiklatná az unió reformját, amely az euróövezetre épül, és amelyet támogat mind a Bizottság elnöke, mind a francia államfő. Vagyis közeleg a döntés ideje a V4-ek számára, márpedig ez belső szövetségi rendszerükre is ki fog hatni.

A magyarok és a lengyelek decentralizált Európát akarnak, ez viszont befolyásuk és tekintélyük elvesztésével jár, ha a külső körön haladnak tovább. A cseheknek és szlovákoknak viszont azt kell mérlegelniük, hogy mit részesítenek előnyben: a regionális szolidaritást vagy tempósabb gazdasági bővülést. Fico már letette a garast, amikor kijelentette, hogy Szlovákia számára Brüsszel a fontosabb. A cseheknél sok múlik az eheti választáson. A magyar és a lengyel lakosság Európa-barát, csak éppen a társadalom egy része elégedetlen a tagság hozadékával, és ez populista-nacionalista kormányokat segített hatalomra. A lengyelek hónapok óta azt hangoztatják, hogy a kétsebességes EU végzetes volna. Magyarország kevésbé kritikus a reformelképzelések ügyében, inkább a menekültpolitikát szapulja. De ha kimarad a mag-Európából, az derékba lőheti Orbán tervét, hogy nagyobb nemzetközi befolyáshoz juttassa országát. Hacsak nem az a törekvése, hogy kilépjen az unióból, amint azt megfigyelők kezdik hinni.

NZZ

A lap nem gondolja, hogy túl sok mindenben tudna közösködni az új osztrák vezetés és Közép-Európa. A választáson a mindent eldöntő téma a bevándorlás volt. Kurz nagyot dobott, amikor a közelmúltban el tudta érni a balkáni út lezárását a menekülők előtt. És az csak népszerűséget hozott neki mind a bulvársajtóban, mind a határokon túl, hogy a migráció kérdésében Merkel ellenfeleként jelent meg. Ha ÖVP-FPÖ-koalíció alakul, még keményebb intézkedések várhatók a menedékkérőkkel szemben, a leendő kancellár azonban igazából az illegális migrációt igyekszik megakadályozni. De azért évente maximum 15 ezer ember befogadna és támogatja a kvótát is. Márpedig ily módon igencsak másként képzeli el a jövőt, mint a visegrádiak. Továbbá az ország nem tagja a Nato-nak, elutasítja az atomenergiát és ellenőrizné a személyi forgalmat a schengeni övezetben, ami máris viszályt váltott ki a V4-ekkel. A Néppárt vezetője is sürgeti, hogy csökkentsék az EU jogkörét, ám meggyőződéses európai. A potenciális a koalíciós partner, a Szabadságpárt időközben elállt attól, hogy népszavazást követeljen az uniós kilépésről...

ITT OLVASHATÓ