2017. október 19., csütörtök

LEHET-E JOGSZERŰ A KORMÁNYPROPAGANDA BOJKOTTJA?

INDEX.HU - VÉLEMÉNY
Szerző: VISSY BEATRIX - SZABÓ MÁTÉ DÁNIEL
2017.10.18.


Van-e, és ha igen, mi a jogi különbség a sajtó és a kormánypropaganda között? Mik a kormánypárti politikusok kötelességei a sajtóval szemben? Ki kell-e szolgálnia a kormánypropagandát az ellenzéknek? Miért kötelesek a bíróságok vizsgálni, hogy független lapot vagy propagandaorgánumot perelt be valaki? A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) vitacikke (az eredeti szöveg itt olvasható).

1. A kormányzati propagandamédia nem az ellenőre a hatalomnak, hanem az eszköze

A kormánypropagandát első látásra nem könnyű felismerni, mert az anyagai látszatra nem különböznek a független sajtóéitól: mindkét esetben egy szerkesztőség publikál közérdeklődésre számot tartó témákról. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a kettő között nincs jogi különbség, csak azt, hogy a megértéséhez mélyebbre kell ásni.

Hogy a különbség világos legyen, először azt kell tisztázni, hogy a demokráciák miért védik a sajtót: a közéletet ellenőrző, tényfeltáró és véleményformáló szerepe miatt. A sajtó a közhatalom társadalmi kontrollját, az ország sorsát alakító döntéshozók intézkedéseinek és cselekedeteinek megismerését és megvitatását, a társadalmi viták tény- és tárgyszerűségét biztosítja.

A sajtónak álcázott kormánypropaganda nem alkalmas erre. A kormánypropaganda nem ellenőrzi a kormányt, hanem szolgálja, nem világnézeti meggyőződésből ért vele egyet, hanem mert eleve ezért működtetik. A tényeket és információkat szelektíven, a kormánypártok érdekei szerint használja. A független véleményalkotást nem elősegíti, hanem ellehetetleníteni, a közéleti vitákat nem élénkíti, hanem gátolja.


A média nem fekete-fehér, a független sajtóban is jelenhetnek meg propagandaanyagok, ezek azonban működési anomáliák, nem rutinszerűek. Annak eldöntéséhez, hogy egy orgánum független vagy propagandacélt szolgál, azt kell megvizsgálni, hogy a szerkesztőséget miként irányítják, a tartalom össze van-e hangolva a kormány kommunikációjával, utalnak-e jelek a közhatalom számára rendelkezésre álló bennfentes információk privilegizált használatára, és hogy a működéshez szükséges pénzügyi háttér biztosításában mekkora a kormány szerepe.

2. A sajtószabadság nem a közhatalomnak nyújt védelmet, hanem épp a közhatalommal szemben

A sajtószabadságnak az a rendeltetése, hogy védelmet nyújtson az olyan kormányzati beavatkozásokkal (pl. a cenzúrával, az újságírók megfigyelésével, a munkájuk akadályozásával) szemben, amelyek korlátozzák a közügyekről szóló szabad vitát és tájékoztatást. A sajtószabadság ezért értelemszerűen csak az államtól ténylegesen független újságírókat és szervezeteket illetheti meg.

A kormánypropagandát terjesztő orgánumok nem tekinthetők függetlennek az államtól, ezért amikor ezt teszik, nem hivatkozhatnak a sajtószabadságra. Ha egy médiaszolgáltató a közügyeknek csak a kormánypárti, kritika nélkül olvasatát közvetíti, és - utasításra vagy megfelelési kényszerből - a kormány kritikusait támadja, akkor nincs valódi különbség közte és a kormány között. Az államtól való függetlenség elsősorban nem tulajdonosi, hanem tartalmi kérdés: az a döntő, hogy az államnak van-e befolyása a tartalomra, a szerkesztőség képes-e a kiegyensúlyozott tájékoztatásra...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.