JÖNNEK A NYUGATI BÉREK? HÁT NEM EGÉSZEN! - EMELKEDNEK A BÉREK! BIZTOS MINDENKI ÖRÜLNI FOG?

MÉRCE
Szerző: BÜTTL FERENC
2017.10.25.

„2017. augusztusban a bruttó átlagkereset 292 400 forint volt, 13,2%-kal magasabb, mint egy évvel korábban. 2017. január–augusztusban a bruttó átlagkereset 290 600 forint volt. Az év első nyolc hónapjában a bruttó és a nettó keresetek azonos mértékben, 12,7%-kal nőttek az előző év azonos időszakához viszonyítva. A növekedésre a minimálbér és a garantált bérminimum 15, illetve 25%-os emelése, a költségvetési szféra egyes területeit, továbbá az állami közszolgáltató cégek dolgozóit érintő keresetrendezések voltak hatással.”

(KSH, Keresetek gyorsjelentés, 2017. október 19.)

Sokadik alkalommal kapunk hírt emelkedő bérekről a magyar gazdaságot illetően. Ez örvendetes, de nem árt egy kicsit a számok mögé nézni! Hogy értsük ezeket a híradásokat? Megindult a bérfelzárkózás, jönnek a nyugati bérek? Miért nőnek egyáltalán a bérek? Miért most? Mindenkinek növekszik a bére? Nem kevés kérdés merül fel egy-egy ilyen hír kapcsán. Kezdjük az elején!

A keresetek növekedése kétségtelenül komolyan beindult Magyarországon.

A bruttó átlagkereset majdnem eléri a 300000 forintot, a nettó pedig 200000 forint körül ingadozik. Attól függően, hogy családi adókedvezmény nélkül (alatta), vagy azzal együtt nézzük (felette). Éves (12 havi) összehasonlításban 13 százalékkal nőttek a keresetek, ami igen impresszív. Még akkor is az, ha ez az átlagos növekedés alatta marad a minimálbér 15 százalékos növekedésének, pláne a garantált bérminimum 25 százalékos növekedésének. Mivel a minimálbér és a garantált bérminimum emelkedése nagyjából a munkavállalók 30-40 százalékát érinthette (akár magasabb hányadot is), így nyilvánvaló, hogy alacsonyabb átlagos emelkedés csak úgy lehetséges, ha voltak olyan területek (szakmák), ahol ennél kisebb mértékben nőtt vagy akár egyáltalán nem növekedett a munkabér. A minimálbér és garantált bérminimum emelése ebben az esetben nem lefelé húzza, hanem felfelé tolja a nemzetgazdasági egészre vonatkozó átlagot. A fentiek alátámasztják azt a vélekedést, hogy a minimálbér emelés bérnövelő hatása az új minimum felett közvetlenül és a magasabb bérkategóriákban korlátozott. A megemelt minimálbér közvetlen környezetében (felülről) elmaradó béremelések úgynevezett bértorlódást okozhatnak, amelyek bérfeszültségekkel járnak (részletesebben lásd a minimálbér emelés hatását vizsgáló korábbi írásomban). A bérek természetesen nőnek (nőhetnek) a magasabb bérkategóriákban is, azonban ez esetben egyéb tényezők, például az ágazati munkaerő-piaci helyzet, határozzák meg. Nyilván magasabb bérnövekedést tapasztalhatunk egyes – a munkaerő kivándorlás által erősebben – érintett ágazatok esetében, ahol a túlkereslet gyors bérnövekedést eredményez, míg más területeken, ahol kisebb (vagy nincs) keresleti szívóhatás, a bérnövekedés is alacsony (vagy nulla).

A Magyar Nemzeti Bank szerint: „Mind a kivándoroltak összetételét, mind az összes foglalkoztatotthoz való arányát tekintve az építőiparban és a vendéglátó ágazatban dolgozók vannak a legtöbben.”...

ITT OLVASHATÓ