HOGY BÍRJÁTOK?

APÁVÁVÁLT BLOG
Szerző: Apavavalt
2017.10.01.

Jól bírjuk, köszönjük. Fáradtan, nyilván. Pedig igazából az alvás teljesen rendben van. Leszámítva azokat az éjszakákat, amikor a csajok “összebeszélnek”, és felváltva adják a műsort, olyan hajnal háromtól hatig. Akkor meg már világos van, tehát akár fel is kelhetünk, visszaaltatás úgysem lesz, marad a kávé.

Az altatás az már cifrább történet, ott mindennek pontosan ütemre kell kijönnie. Próbáltuk együtt altatni őket, különösebben nem volt sikeres, így maradtunk az egyszerre altatás mellett, amolyan “elég közel van” alapon. Általában olajozott gépezetként működünk, a kisebbik eszik amíg az estimesék tartanak, majd áttranszportálom az atyai vállra, abban a reményben, hogy a tejkóma és a ringatás közös eredményeképpen szépen bealszik, és a fejbőlmesélés közben kislisszolunk a gyerekszobából. Ha sikerül, gyerekkel a vállamon töltöm az este hátralévő részét addig amíg Anya végez a nagylány altatásával (és felébred belőle). Csak ezután tesszük le a kiságyba, a gyerekszobában.

Fürdetés? Az igazi sikersztori. Párhuzamosan megoldva. Egyik szülő (jellemzően Anya) a Füllünyúllal a nappaliban dézsázgat, a másik (jellemzően én) a Csajszibaracknak adja a kacsabeszélgetős műsort a kádban. Aztán kergeti törölközővel. Aztán rábirkózza a pizsamát. Majdnem három év után végül csak eljutottunk oda, hogy “apáé a fürdetés”, és bevallom nagyon élvezem (bár a kacsáknak nem könnyű folyamatosan új szövegkönyvet írni)...

ITT OLVASHATÓ