Szerző: Határátkelő
2017.10.18.
Noha még nem telt el annyi idő azóta, hogy a magyar határátkelők nagy számban nekiindultak a külföldi munkavállalásnak és életnek, hogy komoly generációs feszültségek lehetnének, azért Amerikában élő ismerősök beszámolói alapján például az 1956 utáni hullámmal és az utóbbi években érkezettek között akadnak problémák. Ez persze nem magyar sajátosság, már csak ezért is érdemes megnézni, hogyan zajlik ez például az íreknél.
A probléma alapja nagyon egyszerű és jórészt a technológiai fejlődéssel magyarázható: miután ma már sokkal könnyebb az otthoniakkal tartani a kapcsolatot, a fiatalabbak jóval kisebb igényét érzik annak, hogy a már évtizedek óta kint élők társaságát keressék, amit utóbbiak hajlamosak zokon venni.
Nem én találtam ezt ki, hanem több, régóta Ausztráliában élő idősebb ír mondta az Irish Times lapnak. A 79 éves Eugene Naughton például úgy látja, a közösségi oldalak annyira leegyszerűsítették a kapcsolattartást a hazaiakkal, hogy az nagyon megosztja a Melbourne-ben és környékén élő fiatal és idősebb ír közösség tagjait.
Ez nem csak lelki probléma (bár nyilván az is), hanem nagyon megnehezíti az ausztráliai ír idősek segítésére, támogatására létrejött szervezetek munkáját is - tapasztalta Eugene Naughton, aki szervezőként maga is besegít egy ilyen egyesületben.
A mobiltelefon áldása és átka
„Egyszerűen nem is kerülnek kapcsolatba az itt élő többi írrel, mert a társadalmi életüket a mobiltelefonjaikon keresztül élik. Pedig nagy szükségünk lenne olyan fiatalokra, akik átvennék a helyünket, mert csak így folytatódhat a program. Mi egyre öregebbek leszünk… nekem az email is gondot okoz” – fejtegette a 79 éves férfi.
„A változó idők változó kihívásokat jelentenek. A közösség sok fiatal ír családja a kommunikációt már a technológiai eszközökön keresztül bonyolítja, ezzel párhuzamosan a személyes, fizikai kapcsolatok leépülnek” – panaszolta Eugene Naughton.
Az a szervezet, ahol ő is besegít, 1978-ban alakult azzal a céllal, hogy segítse a frissen érkező íreket, illetve a rászorulókat. Nem csak idősekről van szó, hanem a hátizsákos utazókról, az útlevelüket elhagyó turistákról, a bajba kerültekről és még sorolhatnám. Csakhogy lassan nincs, aki részt vegyen a munkában – mondta az iroda vezetője, Owen Fitzsimons...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.