Szerző: DERCSÉNYI DÁVID
2017.10.26.
Pár történetre számítottak, ám tucatjával érkeznek a Pesten Hallottam csoportba a szexuális erőszakról szóló történetek. A riasztó mennyiségű sztori azzal szembesít, hogy mennyire hétköznapi a szexuális zaklatás – és a rá adott válasz is sokszor kimerül az áldozathibáztatásban és értetlenségben.
"Csak pár történetre számítottunk, teljesen megdöbbentett minket ez az áradat. És még mindig jön. Sokan megkönnyebbülnek, hogy beszélhetnek róla"
– írta Papp Krisztina, az oldal egyik adminisztrátora a hvg.hu megkeresésére. Az egyik legkedveltebb magyar Facebook-csoport, a Pesten Hallottam falát ugyanis elárasztották a szexuális zaklatások történetei. A közel 370 ezres csoport adminisztrátorai október 21-én döntöttek úgy, hogy a Weinstein-ügy hatására újabb lendületet kapott, évtizedes #metoo kampányt kiterjesztik az oldalra is. Az ötlet lényege az volt, hogy aki akarja, elmondhatja a történetét, és az adminok anonimizálva kiteszik – lássa mindenki. (Az adminisztrátorok nem járultak hozzá, hogy az esetleírásokból részleteket tegyünk közzé a cikkben, mivel erre az áldozatok, még anonimizált módon sem adták a hozzájárulásukat – a szerk.)
A csoport egyik adminja, Papp Krisztina úgy emlékszik, eleinte csak pár történet érkezett, aztán már több tucat. Csengeri Róbert annyit fűz hozzá "Megdöbbentő, és szomorú, hogy egyre több ilyen történetet kapunk, viszont annak tudunk egyedül örülni, hogy bátorságot kaptak arra, hogy ezt megosszák a világgal. Szembesítjük az embereket azzal, hogy ezt a témát sosem szabadna félvállról vennünk, hiába most kapta fel megint a média, ez sajnos állandó probléma, ami ellen közösen kell tennünk!”
A történetek változatosak – a közös minden sztoriban a sokk: a megszólalók életre szóló sebeket szereztek, megalázottnak érzik magukat, nem mertek beszélni az esetekről senkinek. Az is gyakori, hogy a környezetük nem hitt nekik, és hazugnak vagy pszichésen zavartnak ítélte őket. Csengeri azt írja, volt, aki csak nekik küldte el a történetét, mert közzétéve akárhogy is, de beazonosítható lehetne, viszont szeretné kiírni magából.
A Pesten Hallottam sok tag számára egy alapvetően könnyed hangvételű csoport, a csoportleírás szerint: „Kiszólások, beszólások, elszólások, megszólások, aranyköpések, párbeszédek utcán, villamoson, metrón, kocsmában, közértben, idézetek minden összefüggésben és anélkül közölhetőek itt.” De felvállal fajsúlyosabb személyes történeteket is, emlékeztek már meg itt holokausztról, a Don-kanyar és egyéb családi vonatkozású történetek is előkerültek anonimizálva az adminisztrátorok buzdítására.
A #metoo történetek érezhetően az olvasókban is nyomokat hagytak – van, aki már unja őket, érezhetően zavarja, hogy nem a 30 másodpercig érdekes könnyed sztorikat látja, hanem súlyos, megviselő életeseményeket. Van, aki a neveket hiányolja, van, aki a férfi elkövetők és áldozatok megszólalását, és van, aki a segítségnyújtáshoz szeretne több közös információt. Gazdag Péter admin azt mondja, "most azon dolgozunk, hogy minél több férfit is megszólaltassunk"...
– írta Papp Krisztina, az oldal egyik adminisztrátora a hvg.hu megkeresésére. Az egyik legkedveltebb magyar Facebook-csoport, a Pesten Hallottam falát ugyanis elárasztották a szexuális zaklatások történetei. A közel 370 ezres csoport adminisztrátorai október 21-én döntöttek úgy, hogy a Weinstein-ügy hatására újabb lendületet kapott, évtizedes #metoo kampányt kiterjesztik az oldalra is. Az ötlet lényege az volt, hogy aki akarja, elmondhatja a történetét, és az adminok anonimizálva kiteszik – lássa mindenki. (Az adminisztrátorok nem járultak hozzá, hogy az esetleírásokból részleteket tegyünk közzé a cikkben, mivel erre az áldozatok, még anonimizált módon sem adták a hozzájárulásukat – a szerk.)
A csoport egyik adminja, Papp Krisztina úgy emlékszik, eleinte csak pár történet érkezett, aztán már több tucat. Csengeri Róbert annyit fűz hozzá "Megdöbbentő, és szomorú, hogy egyre több ilyen történetet kapunk, viszont annak tudunk egyedül örülni, hogy bátorságot kaptak arra, hogy ezt megosszák a világgal. Szembesítjük az embereket azzal, hogy ezt a témát sosem szabadna félvállról vennünk, hiába most kapta fel megint a média, ez sajnos állandó probléma, ami ellen közösen kell tennünk!”
A történetek változatosak – a közös minden sztoriban a sokk: a megszólalók életre szóló sebeket szereztek, megalázottnak érzik magukat, nem mertek beszélni az esetekről senkinek. Az is gyakori, hogy a környezetük nem hitt nekik, és hazugnak vagy pszichésen zavartnak ítélte őket. Csengeri azt írja, volt, aki csak nekik küldte el a történetét, mert közzétéve akárhogy is, de beazonosítható lehetne, viszont szeretné kiírni magából.
A Pesten Hallottam sok tag számára egy alapvetően könnyed hangvételű csoport, a csoportleírás szerint: „Kiszólások, beszólások, elszólások, megszólások, aranyköpések, párbeszédek utcán, villamoson, metrón, kocsmában, közértben, idézetek minden összefüggésben és anélkül közölhetőek itt.” De felvállal fajsúlyosabb személyes történeteket is, emlékeztek már meg itt holokausztról, a Don-kanyar és egyéb családi vonatkozású történetek is előkerültek anonimizálva az adminisztrátorok buzdítására.
A #metoo történetek érezhetően az olvasókban is nyomokat hagytak – van, aki már unja őket, érezhetően zavarja, hogy nem a 30 másodpercig érdekes könnyed sztorikat látja, hanem súlyos, megviselő életeseményeket. Van, aki a neveket hiányolja, van, aki a férfi elkövetők és áldozatok megszólalását, és van, aki a segítségnyújtáshoz szeretne több közös információt. Gazdag Péter admin azt mondja, "most azon dolgozunk, hogy minél több férfit is megszólaltassunk"...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.