Szerző: Arthur Arthurus
2017.10.09.
Ormos Mária élete nem volt egyszerű. Erőszakból és erőszakos házasságból született gyerek, ahonnan és akivel alig tudott kimenekülni, a szakmájában a saját döntései és tervei sokszor nem jöttek be, de hatékonyan sodródott az árral. Mint tanár és mint a Pécsi Tudományegyetem rektora, sok mindent látott. Látta Gyurcsányt ifjú egyetemistaként, ott volt a rendszerváltást megelőző és félig azt előkészítő "rektorok összeesküvésében", ott volt Szegeden 1956-ban, amikor indult a ma már történelmi esemény. Megírta az életét, az élményeit, a benyomásait, az emlékeit. Nem más ez, mint egy szubjektív kép a világról, egy szelet, amit és ahogy ő látott. Moszkvai és NDK-s, párizsi utazásai, a történelem mibenléte, a szűk családja, az apja története, és leírja azt a felettébb undorító momentumot is, amikor rájött, hogy bizony ez az ország visszafelé halad, egy újabb rezsim épül.
Egy egész élet, 86 év emlékei, vágyai, reményei és csalódásai. Magával ragadó könyv egy olyan történésztől, aki a politika közelében volt, de annak mindig nemet mondott. Egy olyan történésztől, aki nyugdíjasként azt meri mondani, hogy bizony, egy nyugdíjas minden felelősség nélkül hozhat ítéletet ma arról a jövőről, amit ő már nem fog megélni. Emlékek kutatásokból és levéltárakból, hogy mennyire esetleges is a történelem, hogy milyen iratok vesztek el nyom nélkül a levéltárakban, amelyek korábban ott voltak, hogy mennyire fontos a történészek munkája és összefogása, de hogy mennyire nem szabad a jelent és a jövőt a múlttal összekeverni...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.