AZ AUDI, A MERCEDES ÉS A GM HATÁROLÓDJON EL AZ ORBÁNI POLITIKÁTÓL - SZELESTEY LAJOS NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

B1 BLOG
Szerző: SZELESTEY
2017.10.02.

- A magyar és a lengyel kormány az illiberális politika legitimálására fügefalevélnek használja a nagy nyugati befektetőket

- Ha az unió vissza akarja szerzni a menekültválság során elvesztett közbizalmat, akkor bizonyítania kell, hogy képes megvédeni a külső határokat

- Orbán azért pécézte ki Sorost, hogy legyen adu a kezében az EU-val szemben, de főleg választási megfontolások vezérlik

Vox

Az illiberális demokrácia fogalmának megalkotója azt tartja legfontosabb leckének Trump uralkodása alapján, hogy ha az normává válik, amit az elnök művel, akkor az USA úgy fog kinézni, mint Latin-Amerika 40 évvel ezelőtt. Fareed Zakaria 20 éve állapította meg, hogy a látszólag demokratikus pakisztáni, vagy fülöp-szigeteki kormány visszaszorítja a sajtószabadságot és az igazságszolgáltatás függetlenségét, éspedig nagy tömegtámogatással. Vagyis elfordulnak a liberalizmustól, feladják ígéretüket, hogy tiszteletben tartják a jogállamot, a hatalmi ágak elválasztását, az alapvető szabadságjogok védelmét. Az elemző – 9 hónap után – most attól tart, hogy az Egyesült Államok pontosan ebbe az irányba halad: gyorsan elveti a normákat és hagyományokat, amelyek jó két évszázadon át alakították és védték az amerikai demokráciát.

Azt mondja, ő sem gondolta volna, hogy ennyire fontos az íratlan szabályrendszer, a gyakorlat, bizonyos értékek kinyilvánítása. Pl. Trump nem hozta nyilvánosságra az adóbevallását, ám ezzel nem szegte meg a jogot, csak a kialakult szokásokat. Ahogy beszél az újságírókról és bizonyos szervezetekről, ahogyan megfélemlíti az embereket, az mind-mind rombolja a liberális demokráciát, noha jogilag nem kifogásolható. Zakaria bízik abban, hogy az intézmények segítenek megvédeni a demokráciát, a sajtó, a bíróságok, az államigazgatás szervei. Ezek mind ellenállást fejtenek ki a terrorizálással szemben, csak éppen nem tudni, hogy sikerük mennyiben fakad Trump kétbalkezességéből, miközben a megosztottság, illetve a törvényhozás működési zavarai folytán az elnök hatalma csak nőtt. Ily módon az ország igencsak ki van szolgáltatva, ha egy diktatórikus politikus kerül hatalomra. Ezzel párhuzamosan nagy mértékben megcsappant a politika tekintélye.

Internationale Politik und Gesellschaft

Két neves német szerző „Az illiberalizmus fügefalevelei” címmel arról ír, hogy az Audinak, a Mercedesnek és a többi, hasonló nagy cégnek el kellene határolódnia a magyar és a lengyel politikától. Thorsten Brenner és Wolfgang Reinicke, a berlini Globális Közpolitikai Intézet igazgatója, illetve elnöke felhívja a figyelmet, hogy a két kormányt erősen bírálják az európai partnerek, nem úgy viszont az autógyárak. Pedig Orbán büszkén halad a nemzeti alapokra épülő illiberális állam építésével. A lengyel miniszterelnök pedig nyíltan kimondta, hogy a befektetők erre a politikára szavaznak, amikor idehozzák a pénzüket. Budapest és Varsó a nyugati cégeket álcának használja, hogy igazolja a tekintélyelvű irányvonalat, amely lábbal tiporja az EU értékeit. És az Audi, a Mercedes meg a többi ehhez készségesen segédkezik. Ám legfőbb ideje, hogy a német piacon nyomás alá vegyék őket e játék beszüntetésére.

Nyugati cégek a rendszerváltás óta átvették a keleti gazdaságok központi részeinek ellenőrzését, ami szálka a nacionalista politikusok szemében. Orbán többször is kifogásolta a multik tevékenységét, egy-két szektorban különadót vetett ki rájuk, hogy helyzetbe hozzon Fideszhez közel álló cégeket. De ez nem vonatkozik azokra a holdingokra, amelyeknek nincsenek magyar vetélytársaik, és amelyektől nagymértékben függ a gazdaság. Az autógyárak méltányolják az alacsony darabbért, a jól képzett munkaerőt, a gyenge szakszervezeteket, a megfelelő infrastruktúrát, valamint az alacsony adókat. A magyar és a kormány pedig külön kedvezményekkel igyekszik idecsábítani a beruházókat. Ezek a cégek szoros kapcsolatokat ápolnak a befolyásos kormányzati tisztségviselőkkel és nem érdekli őket az ország európai megítélése. Pedig éppen nekik kellene megszabniuk a mértéket az EU-ban, hiszen nagy hasznot húznak a liberális-demokratikus alapokon nyugvó egységes piacból. Így jó volna, ha a nyilvános elhatárolódás mellett közös alapot hoznának létre és abból támogatnák a médiát és a polgári kezdeményezéseket. Ez volna részükről az igazi társadalmi felelősségvállalás. Megtehetnék, mert a magyar és a lengyel vezetésnek szüksége van rájuk...

ITT OLVASHATÓ