A VÁLASZTÁSI TÉRKÉP, AMI A TRIANONBAN RAJZOLT TÉRKÉPEKNÉL IS JOBBAN KISZÚRT A MAGYAROKKAL

KETTŐS MÉRCE BLOG
Szerző: PAP SZILÁRD ISTVÁN
2017.10.16.

...Gerrymandering – így nevezik azt, amikor egy párt úgy rajzolja át a választási körzethatárokat, hogy magának minél nagyobb győzelmi esélyeket biztosítson Azért nevezik így, egy ilyen csöppet sem magyar szóval, mert a jelenség nem hungarikum, hanem a világ bármely táján megfigyelhető. A kifejezés maga az Egyesült Államokból származik, az 1800-as évek legelejéről, és egy ottani kormányzó, bizonyos Eldridge Gerry nevének és a szalamandra szó angol alakjának összerakásából jött létre.

Magyarul kissé körülményesebben választókerület-manipulációnak nevezhetnénk ezt a világszerte elterjedt politikai gyakorlatot.

Ha megfelelő információkkal rendelkezünk egy ország lakosságának politikai preferenciáiról, akkor a dolog igazán egyszerű. A választókerület-manipulátorok célja, ugye az, hogy minél több saját maguk által megnyerhető körzetet hozzanak létre, miközben csökkentik azon kerületek számát, amelyekben az ellenzékiek nyerhetik meg a legtöbb szavazatot.

Ehhez két módszer áll rendelkezésre: a gettósítás és a hígítás.

A gettósítás lényege, hogy a riválisok szavazatait minél kevesebb választókerületbe zsúfoljuk be. Képzeljük el, hogy van három választókerületünk és két versenyző pártunk, az A párt támogatottsága 60 százalék, a B párté pedig 40. Alapból arra tippelnénk, hogy akkor a három körzetből kettőben A párt, egyben pedig B nyer, és ebben az esetben A párt a mandátumok 66, B párt pedig a mandátumok 33 százalékát szerzi meg. Nem teljesen egyforma a szavazatarány és a mandátumarány, de azért nagyjából rendben van. Viszont egy ügyes választókerület-manipulátor meg tudná úgy húzni a határokat, hogy az A párt szavazóinak nagy része egyetlen körzetbe szoruljon, a másik kettőben pedig csak elenyészően legyenek jelen, és a mandátumok aránya máris megfordult, a B párt pedig megnyerte a választásokat.

A második módszer, a hígítás célja, hogy ahol nem lehet minél kevesebb, egyszínű kerületbe beszuszakolni a rivális szavazatait, ott úgy kell rajzolni a térképet, hogy a rivális szavazói minél több körzetbe oszoljanak szét, és ezért felhíguljon az erejük.-

Mi is itt a probléma?

Magyarországon a Fidesz mindkét módszert széles körben alkalmazta, ahogy az mind a 444 válogatásából, illetve a szép emlékű Haza és Haladás Alapítvány tanulmányából is jól látszik. Csak egyetlen példa: a hagyományosan balosnak számító Nyíregyházán két választókerület volt, ezeket úgy rajzolták át, hogy létrejöjjön egy balos gettó, a város másik részéhez pedig hozzácsapták az időközben jobbikossá vált Tiszavasvári kerületét, és tád-dám, egy balos körzettel máris kevesebb. Szegeden annyira igyekeztek gettósítani a város balos szavazóit, és leválasztani róluk a vidéki jobbosokat, hogy egy olyan kerületet is rajzoltak, amely nem egybefüggő területet fed le...

ITT OLVASHATÓ