Szerző: B1blog
2017.09.26.
2011-től legalább 200 milliárd forint adóforintot is döntöttel a fociba, holott annak eredetileg az államkasszában lenne a helye, s költhetnék valóban fontos dolgokra, kórházakra, iskolákra is. Miközben félmillió magyar külföldön keresi a boldogulását, a hazai futballistáknak lassan már nem is éri meg a nyugati bajnokságokban játszani, hiszen itthon az NB I. meghatározó játékosai havonta közel 4 millió forintot keresnek.
B1 blog: Évtizedekkel ezelőtt felkent irodalmárok vizsgálták, hogy miért beteg a magyar futball, de sokra nem jutottak. Ön az elmúlt hét évben szisztematikus elemzésekben rögzíti az állandó színvonalesést. Nem unja még?
Muszbek Mihály: Szeretem a sportot, s persze a foci a szerelem. Az őrületes kudarcok elemzése is izgalmas számomra, nem beszélve a néhány szép pillanatról, amit a magyar labdarúgás okozott. A közgazdaságtudomány inkább objektív tényekre alapozva, nem pedig érzelmekre, vagy írói hevületre építve próbálja elemezni a siker, illetve a kudarc okait. Persze elszomorít a labdarúgásunk sikertelensége, a játékos export visszaesése, a nézők elfordulása a meccsektől. De a tények ismerete feltétele a sikeres folyamatok beindításának.
Az elmúlt szezont elemezve azért megcsillant a remény az Európa-bajnokság idején. Sokan azt gondolták, hogy beérett a focira költött sok százmilliárd forint. Ez is tévedés volt?
Abszolút, ne felejtse el, hogy pusztán azért jutottunk ki a kontinensbajnokságra, mert azon a szabálymódosítás miatt nem csupán a korábbi 16 csapat, hanem 24 vehetett részt. Szó sincs arról, hogy a magyar utánpótlást jelentő játékosok vitézkedésének újabb csúcspontját ünnepelhettük, tehát nem egy permanens fejlődés újabb állomása volt a siker. Sokkal inkább az időnként felbukkanó szerencsefaktor játszott szerepet, hisz Dzsudzsák egyébként szögletzászlót veszélyeztető labdája is bepattant. Illetve Dárdai Pál tehetséges kapitányi szerepének morális maradványai is segítették még a csapatot. De ahogy a lakájmédia elhitette a szurkolókkal, hogy immár focizni is tudunk, az komoly hiba volt.
Már csak azért is, mert a kör végén beütött az andorrai vereség. A szurkolók azt hitték, hogy a játékosok nem akarnak játszani, pedig csak nem tudnak?
Igen, ez természetesen az önbecsapás következménye. Ismét bebizonyosodott, hogy a szövetségi kapitány, Storck rossz döntéseket hoz, a semmiféle nemzetközi eredménnyel rendelkező szerencselovagnak futva kellett volna elhagyni az országot. Ehelyett azonban a politika jóváhagyásával megerősítették pozíciójában...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.