Szerző: Zoltai Ákos
2017.09.23.
- „Minél kevésbé ellenőrzik a helyi és központi hatóságok az iskolák működését, még anyagi értelemben is, annál jobban működnek”. A hatalom nem igazán ért egyet önnel.
- Két-három évtizeddel ezelőtt egy elég híres amerikai kutatóintézet, a Brookings Institution nagy felmérést végeztetett arról, hogy mely iskolák működnek igazán hatékonyan, tartalmi és anyagi szempontból. Egyértelműen az derült ki, hogy azok, amelyekben kisebb az ellenőrzés. Volt olyan „gettóiskola”, ahol egyszerűen odadobták a gyeplőt a hatóságok, mondván csináljanak, amit bírnak, annyira nehéz volt a helyzet. Erre fantasztikusan jó eredményeket értek el. A szuverenitás, az autonómia csodákra képes. A kétezres évek legelején, amikor bombaszerűen kiderült, hogy mennyivel jobb a finnek oktatása Európában, mint a többieké, akkor mi magyarok azt mondtuk: rossz a mérés. A németek tartományi oktatási miniszterei ezzel szemben – ott minden tartománynak van saját oktatási minisztere, nálunk az országnak sincs – azonnal repülőre ültek, és mentek Helsinkibe megtudni, mitől olyan jó az oktatási rendszerük. Első kérdéseik egyike az volt: önöknél hogy működik a tanfelügyelet? Válasz: nálunk nincs tanfelügyelet. Nem igaz tehát a lenini mondás, hogy megbízni jó, ellenőrizni még jobb. Ezt egy német pedagógus barátom egyébként a világ leggonoszabb mondásának minősítette.
- Az Iskola betegít? című könyvét még 2003-ban írta. Már a kérdőjelet is elhagyhatjuk?
- Nyugodtan. Tudjuk, hogy a mai iskola a követelményeivel nagyon rosszul hat a családokra és a gyerekekre, de a pedagógusokra is. A kisgyereknek azért „nagy a feje”, mert úgyszólván felnőtt agyveleje van. Az agy a legoxigénigényesebb szerv, a kisgyerek tüdőlebenyeinek felszíne viszont ötöde a felnőttének. Tehát a gyerekszervezetnek egyötödnyi tüdővel kell ellátnia a „felnőtt” agyat. Ez úgy-ahogy csak akkor lehetséges, ha a kisdiák négy-öt órát rohangálhat és üvöltözhet a szabad levegőn. Az iskolában viszont rendesen kell ülni 45 percig, netalán még a szünetben sem lehet kimenni az udvarra, mert onnan „behordják a piszkot”. A gyerek folyamatos oxigénhiányos állapotban van, „rosszalkodik”, hogy több levegőhöz jusson.
- A lányoknak, vagy a fiúknak könnyebb?
- Tanítónők szokták mondani, hogy a kislányok aranyosak, kedvesek, jók, öröm velük dolgozni. A fiúk pedig agresszívek, gonoszak, kínszenvedés velük együtt lenni. Nemes Lívia és munkatársai ugyanakkor egy MTA kutatásban kimutatták, hogy a lányok között nagyobb arányban fordul elő iskoláskorban pszichoszomatikus – fejfájással, szédüléssel, szemkáprázással, hányingerrel, gyomorgörccsel, hasmenéssel, szorulással járó – megbetegedés. Tudjuk pedig, hogy az iskola hatásai nélkül a fiúk mindig betegebbek, mint a lányok. Már születéskor kicsit több fiú hal meg, mindig többen vannak az orvosnál, kórházban, pszichológusnál, a nők tovább is élnek. Angol kutatások szerint azért, mert többet sírnak. Amikor mi, magyar macsók azzal jövünk: „te kis anyámasszony katonája ne sírj, mi vagy, egy kis pisis?” – tulajdonképpen azt mondjuk a fiúknak: ne sírj, dögölj meg 20 évvel előbb.
- A megbetegedés az ára az alkalmazkodásnak?
- Egy olyan szorongáskeltő iskolához alkalmazkodnak, amely ha alkalmazkodnak hozzá, megbetegíti őket. Nem gyerekre szabott az egész sem módszereiben, sem tartalmában, sem időbeosztásában. Mi az például, hogy 45 perces óra? Ilyen nincs. Sőt 30 perces sincs. A kisgyerek 6-12 percig tud figyelni, és ez az idő lassan nő. Ha viszont mesélek nekik, és lekötöm a figyelmüket, akkor már bent vagyunk 75 perce a teremben, és még pisilni sem ment ki senki...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.