Szerző: PETŐ PÉTER
2017.09.23.
Hát, baszom alássan, el se hittem, hogy a pofa velem akar fényképezkedni. Ilyen még nem volt, pedig mindig ott ülök a Pozsonyi úton, a fodrász közelében, ott is alszom, annak a lépcsőjén. Rendes a tulaj, megengedi, hogy éjszakára ott húzzam meg magam, van ott látod az a kis fedett rész, azért jó hely, mert nem ázok meg alatta.
Nem csak ez az ürge rendes, sokan adnak itt ezt meg azt. Van, aki dob aprót, mások meg onnan, szemből, a kávézóból süteményt hoznak. Mondjuk, apuskám, a legnagyobbat el sem hiszed majd.
Szóval egyszer egy figura egy fél sült szarvast hozott egyben, a haverjával teknőben cipelte ide.
Azt pofázta, hogy vesztett egy fogadást, nem tudta felszedni három kérdésből a pultost a Tintás tigrisben, de ha kérdez előtte, megmondtam volna, hogy esélye nincs annál a dámánál, annak olyan okos csávója van, hogy ha a csillagokat hozod le neki, akkor se lép félre.
Mindegy, vesztett, hoznia kellett nekem egy fél szarvast, ez volt a tét, nem tudom, apuskám, melyikük találta ezt ki, de olyan boldoggá tett, hogy majdnem belepusztultam. Három nap és három éjjel ettem a szarvast, olyan boldog voltam, hogy az egyik éjszaka, amikor már lerágtam szépen, bebújtam mellé a teknőbe, átöleltem.
Úgy aludtunk ott, mint a szerelmesek...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.