SZEPTEMBER 11.

GÉPNARANCS 
- BANÁNKÖZTÁRSASÁG BLOG
Szerző: Zárójel
2017.09.11.

Nem sok olyan dátum van, aminek kimondása szinte mindenkiben ugyanazt a borzalmat ébreszti. Szeptember 11. ilyen. 2001-ben ezen a napon derült ki a békés polgári társadalmaknak, hogy Pearl Harbor bármikor megismétlődhet. Nem elhanyagolható különbség, hogy ma a célpont nem egy támaszpont, hanem az otthonunk, ahol élünk, az áldozatok pedig mi magunk vagyunk.


A kamikazék világa
Azt, hogy mi történt az USA-ban, mit tett a polgári demokráciával 19 modern al-Kaida gépeltérítő kamikaze, mindenki tudja. Ezerszer láttuk a pánikot, a menekülő embereket, az épületek képében elomló, önmagunk biztonságába vetett hitünket, az áldozatokat és a hősöket.

Mint minden terrorcselekmény, ez is túlmutatott önmagán. Szeptember 11. többet jelentett, mint egy támadást. 9/11 – ahogy a világ nevezi – és a mostanság szinte napi rendszerességgel támadó terror megült a tudatunk legmélyén, ahol a legfontosabbat: a biztonságunkat, az önmagunkba vett hitet kezdte és kezdi ki.

Most, több mint másfél évtizeddel szeptember 11. után csodálkozva látjuk, hogy nemcsak egyre durvább, de egyre primitívebb is lesz a terror. Vissza a kőbaltához?

Ma már nem áldoznak hónapokat, esetleg éveket egy-egy akció megtervezésére, előkészítésére, minek spórolni a fanatikus megszállottak életével, hiszen annyian vannak – szó szerint – mint a szemét. Dobjunk rá egy robbanómellényt, toljunk a segge alá egy ócska autót és már száguldhat is a boldogan ünneplő, sétáló emberek közé. Néha még ennyi sem kell, elég egy jól megfent kés is...

ITT OLVASHATÓ