- BANÁNKÖZTÁRSASÁG BLOG
Szerző: Föld S. Péter
2017.09.19.
Lefordítom magyarra Magyarország miniszterelnökének a szavait: Vona Gábor buzi, (Homokos, meleg, ratyi – megfelelő aláhúzandó.)
Itt tartunk most, ezt tudja ma Orbán. Ezen a szinten van a magyar miniszterelnök. Nem most kezdte, korábban már megkínálta Vonát hasonló gondolati mélységekkel.
Itt tartunk most, ezt tudja ma Orbán. Ezen a szinten van a magyar miniszterelnök. Nem most kezdte, korábban már megkínálta Vonát hasonló gondolati mélységekkel.
„Nem én szoktam más férfiak szoknyája mögé bújni.” Ezt is Orbán mondta Vonának, és az akkori szövegkörnyezetből egyértelműen kiderül, hogy mire célzott: nem én vagyok homokos kispajtás, hanem te!
Nem mintha nem lenne mindegy, hogy a Jobbik elnöke, vagy bárki más, politikus, tűzoltó, taxisofőr, melyik nemhez vonzódik.
Egyszer egy írásomat azzal kezdtem, hogy nem szeretem a melegeket.
Felhördültek azok, akik ismerték a korábbi cikkeimet.
Pedig, az írást így folytattam: attól, hogy valaki meleg, még nem muszáj őt szeretni. Azt sem, aki biciklivel jár. Zöld, vagy piros, vagy bármilyen színű.
Annak kapcsán írtam mindezt, hogy egy troll azt írta nekem: elolvasta néhány írásomat, és azt gondolja, hogy én nem szeretem a magyarokat. Valóban, válaszoltam az írórobotnak, nem minden magyart szeretek. Engem sem szeret minden magyar.
Szánalmas, ahogyan Orbán harcol a Jobbik ellen. Nem tudni, ösztönösen buzizik, vagy tudatosan akar így a közönségéhez szólni. Egyik opció szégyenletesebb, mint a másik. Egy faluszéli kocsmában talán nem feltűnő az ilyen, de egy ennél valamivel jobb helyen már úgy orrba vágják a beszélőt, hogy – a Nemzeti Könyvtárba frissiben beválasztott Bayer Zsolt míves megfogalmazásával élve – taknyán, vérén távozik onnan.
Ez a sudribunkó, a legalantasabb érzelmekre és indulatokra ható szöveg a magyar parlament házában, a magyar miniszterelnök szájából kúszott elő. Ilyenné vált a valamikor liberális és demokratikus pártként indult Fidesz...
Nem mintha nem lenne mindegy, hogy a Jobbik elnöke, vagy bárki más, politikus, tűzoltó, taxisofőr, melyik nemhez vonzódik.
Egyszer egy írásomat azzal kezdtem, hogy nem szeretem a melegeket.
Felhördültek azok, akik ismerték a korábbi cikkeimet.
Pedig, az írást így folytattam: attól, hogy valaki meleg, még nem muszáj őt szeretni. Azt sem, aki biciklivel jár. Zöld, vagy piros, vagy bármilyen színű.
Annak kapcsán írtam mindezt, hogy egy troll azt írta nekem: elolvasta néhány írásomat, és azt gondolja, hogy én nem szeretem a magyarokat. Valóban, válaszoltam az írórobotnak, nem minden magyart szeretek. Engem sem szeret minden magyar.
Szánalmas, ahogyan Orbán harcol a Jobbik ellen. Nem tudni, ösztönösen buzizik, vagy tudatosan akar így a közönségéhez szólni. Egyik opció szégyenletesebb, mint a másik. Egy faluszéli kocsmában talán nem feltűnő az ilyen, de egy ennél valamivel jobb helyen már úgy orrba vágják a beszélőt, hogy – a Nemzeti Könyvtárba frissiben beválasztott Bayer Zsolt míves megfogalmazásával élve – taknyán, vérén távozik onnan.
Ez a sudribunkó, a legalantasabb érzelmekre és indulatokra ható szöveg a magyar parlament házában, a magyar miniszterelnök szájából kúszott elő. Ilyenné vált a valamikor liberális és demokratikus pártként indult Fidesz...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.