Szerző: Radnóti Zoltán
2017.09.10.
„Minden zsidó felelős a másik zsidóért.”
A Talmud sokat idézett és sokszor felbukkanó gondolata ez.
Ennél tömörebben és szigorúbban nem foglalható össze, mi lehet a nemzet definíciója: felelősség.
És most érkezzünk meg ide, a Kárpát-medencébe, és kiáltsuk a világba a fenti mondatot, hiszen ezt a talmudi tanítást minden nemzetre át lehetne, esetleg át kellene ültetni:
nemzetinek lenni azt jelenti, hogy felelős vagyok a nemzettársaimért.
Aztán csontig hatóan érint meg a valóság jeges lehelete. Felébredek.
Olvasom a híreket. Például arról, hogy Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nemrég azt mondta a Jobbik hírhedt felvetésére, hogy ő, PC-n szólva (ez, ha jól értem, azt jelenti, nem akar nyíltan beszélni, csak sejtetni)
ismer egy “népcsoportot”, melynek tagjai egy fillér adót nem fizetnek,
aztán mégis milyen baromság volna nem adni nekik szavazójogot.
Így védte meg a PC-n meg nem nevezett népcsoportot.
Ám mire polgártársaimmal a tökéletes értelmezést megtaláltuk és megvitattuk volna, Kósa Lajos a szavaival gyertyát gyújtott nekünk, sötétben tapogatózóknak: a “népcsoport” kifejezés csak amolyan nyelvbotlás volt, Semjén Zsolt
természetesen nem az adóelkerülő nepáli befektetőkre célzott,
nem is az ÁFA-csaló manhattani migránsokra, esetleg az Ózdon letelepülő fehérorosz oligarchákra, hanem teljesen egyértelműen a magyar nyugdíjasokról és a magyar diákokról beszélt, akik, ha 18 év felett vannak, szavazhatnak, pedig nem termelnek semmit.
Hát jó.
De, csupán az okulás kedvéért, ne feledkezünk meg arról sem, hogy Balog Zoltán miniszter, református lelkipásztor is mikrofonba mondta nemrég, hogy
a magyar kormány még nem döntötte el, erőforrásnak vagy tehertételnek tekinti-e a határon túli magyar cigányságot.
Mi?
Anélkül, hogy elemeznénk Balog miniszter úr szavait, vegyük észre a leglényegesebb pontot: a szóhasználatot.
Mindvégig “a nemzetről” beszélünk. Arról, hogy végül is kik tartoznak tulajdonképpen “a nemzethez'”. Arról, hogy a sok százezres magyar cigányság (határon kívül és belül) hozzátartozik-e?
Arról, hogy a nem produktív rétegek: nyugdíjasok, diákok és főállású anyák, a munkanélküliek és a hajléktalanok nagyrésze… és így tovább, szóval ők terhek-e a nemzettesten?
Mert ez az egész folyton szóba kerül,
elvétésekben, gondatlan mondatokban, viccesnek szánt beszólásban...
Ennél tömörebben és szigorúbban nem foglalható össze, mi lehet a nemzet definíciója: felelősség.
És most érkezzünk meg ide, a Kárpát-medencébe, és kiáltsuk a világba a fenti mondatot, hiszen ezt a talmudi tanítást minden nemzetre át lehetne, esetleg át kellene ültetni:
nemzetinek lenni azt jelenti, hogy felelős vagyok a nemzettársaimért.
Aztán csontig hatóan érint meg a valóság jeges lehelete. Felébredek.
Olvasom a híreket. Például arról, hogy Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nemrég azt mondta a Jobbik hírhedt felvetésére, hogy ő, PC-n szólva (ez, ha jól értem, azt jelenti, nem akar nyíltan beszélni, csak sejtetni)
ismer egy “népcsoportot”, melynek tagjai egy fillér adót nem fizetnek,
aztán mégis milyen baromság volna nem adni nekik szavazójogot.
Így védte meg a PC-n meg nem nevezett népcsoportot.
Ám mire polgártársaimmal a tökéletes értelmezést megtaláltuk és megvitattuk volna, Kósa Lajos a szavaival gyertyát gyújtott nekünk, sötétben tapogatózóknak: a “népcsoport” kifejezés csak amolyan nyelvbotlás volt, Semjén Zsolt
természetesen nem az adóelkerülő nepáli befektetőkre célzott,
nem is az ÁFA-csaló manhattani migránsokra, esetleg az Ózdon letelepülő fehérorosz oligarchákra, hanem teljesen egyértelműen a magyar nyugdíjasokról és a magyar diákokról beszélt, akik, ha 18 év felett vannak, szavazhatnak, pedig nem termelnek semmit.
Hát jó.
De, csupán az okulás kedvéért, ne feledkezünk meg arról sem, hogy Balog Zoltán miniszter, református lelkipásztor is mikrofonba mondta nemrég, hogy
a magyar kormány még nem döntötte el, erőforrásnak vagy tehertételnek tekinti-e a határon túli magyar cigányságot.
Mi?
Mindvégig “a nemzetről” beszélünk. Arról, hogy végül is kik tartoznak tulajdonképpen “a nemzethez'”. Arról, hogy a sok százezres magyar cigányság (határon kívül és belül) hozzátartozik-e?
Arról, hogy a nem produktív rétegek: nyugdíjasok, diákok és főállású anyák, a munkanélküliek és a hajléktalanok nagyrésze… és így tovább, szóval ők terhek-e a nemzettesten?
Mert ez az egész folyton szóba kerül,
elvétésekben, gondatlan mondatokban, viccesnek szánt beszólásban...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.