Szerző: Ágoston Zoltán
2017.09.04.
Joachim Brudziński, a lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) egyik tekintélyes politikusa, a lengyel parlament alsóházának, a szejmnek az alelnöke állítólag minden párttársának kiadta, hogy menjen el, és hozzon magával még ötven embert. S igen, Donald Trump amerikai elnök beszédét a nyár elején telt ház hallgatta Varsóban. Miközben Magyarország egyre inkább Vlagyimir Putyin Oroszországa felé orientálódik, Lengyelország számára az amerikai kapcsolatnak óriási jelentősége van, és a történelmi ellenszenven túl az energiafüggőség nyűge és az egyszerű geopolitikai fenyegetettség miatt is elég feszélyezett a viszonya Oroszországgal. Hagyományos esetben ez a mentalitásbeli különbség rányomná a bélyegét a kétoldalú kapcsolatokra és a négy visegrádi ország kapcsolataira is, csakhogy – hívja fel a figyelmet Krekó Péter politológus, a Political Capital ügyvezető igazgatója – Magyarország és Lengyelország között most véd- és dacszövetség van. Ennek lényege az, hogy megvédik egymást, ha az Európai Unió úgy döntene, hogy eljárást indít valamelyik ország ellen a lisszaboni szerződés hetedik cikkelye alapján. Ez Magyarországot a demokratikus alapjogok rendszerszerű megsértése, Lengyelországot pedig amiatt a törvény miatt fenyegeti, amely gyakorlatilag a kormányzat bábjává tenné az igazságszolgáltatást.
A V4 Magyarország első számú együttműködési keretének számít. Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia együttműködéséről mostanában egymást érik az Orbán-kormány győzelmi jelentései. A V4 „az európai növekedés motorja”, „világszerte brand”, hogy csak kettőt idézzünk Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter felkiáltásaiból azóta, hogy Magyarország átvette a szervezet soros elnöki tisztét. A kijelentések szépséghibája, hogy Magyarország egyedül van az örömével. Krekó mondja is, hogy bár az Orbán-kormány szeretné valamiféle jelentőségteljes csoportként feltüntetni a V4-et, a valóság ettől eléggé távol áll. „A V4 akkor erősödött meg – és kijelenthetjük, hogy csak átmenetileg –, amikor a menekültválság vezető téma volt Európában. 2017-ben már csak Magyarországon az” – emlékeztet a politológus. Szerinte jól látszanak az eltérő külpolitikai stratégiák, a cseh és a szlovák diplomaták beszélnek ugyan a szervezet jelentőségéről, de eközben inkább Németországgal és Ausztriával igyekeznek fejleszteni a kapcsolataikat, és a mag-Európa felé gravitálnak. Szlovákia ehhez már csak euróövezeti tagsága miatt is sokkal közelebb van, és most úgy néz ki, hogy megfigyelőként a csehek is részt akarnak venni az eurózóna ülésein. A V4 – állapítja meg Krekó Péter – így inkább átmeneti szövetség, amelynek országait alapvetően belpolitikai érdekek tudják közel hozni egymáshoz olykor-olykor...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.