OKOSAT VAGY VAKMERŐT HÚZOTT A FIDESZ A KORRUPCIÓS ELÉVÜLÉS MEGHOSSZABBÍTÁSÁVAL?

ÁTLÁTSZÓ - ÍGY ÍRNÁNK MI BLOG
Szerző: alkotmányjogászok
2017.09.20.

A Btk.-módosítás csak a hatálybalépése után elkövetett bűncselekményekre vonatkozik. Viszont ennek ellenére bőven érinthet korábbi ügyeket. Hogy ez hogyan lehetséges, azt alább részletesen bemutatjuk.

Politikai szempontból egészen biztosan ügyes húzás volt, hogy a kormánytöbbség a Vágó Gábor-féle, a korrupciós bűncselekmények elévülésének 12 évre hosszabbítására vonatkozó népszavazási kezdeményezés elől kitért, hiszen ezzel általa nehezen nyerhető témát vett el az ellenzéktől. Ugyanebből a szempontból az is racionális, hogy a Jobbiknak a kezdeményezést leképező, hétfőn benyújtott javaslatát már tegnap megszavazták: ha már visszavonulás, akkor az történjen rendezetten és gyorsan. Abban viszont messze nem vagyunk biztosak, hogy ennyi idő alatt a módosítás minden következményét sikerült áttekinteni.

Először kezdjük azzal, hogy mire nem alkalmas az elfogadott törvényjavaslat, bármennyire is utalgatnak erre megszólalásaikban egyes politikusok.

Nem történhetett, illetve nem is történt meg ugyanis sem már elévült bűncselekmények ismételt büntetendővé tétele, sem már elkövetett bűncselekmények elévülési idejének meghosszabbítása.

Ez a visszaható hatályú jogalkotás büntetőjogon belül kőkeményen érvényesülő tilalma miatt alkotmányosan is lehetetlen: az elévülés kitolásával való utólagos szigorítások tilalmát annak idején a 11/1992. (III. 5.) AB határozat – a mostanában is sokat emlegetett Zétényi-Takács-féle igazságtételi törvényt elkaszálva – általános érvénnyel, mindenkire kötelező alkotmányossági követelményként ki is mondta. A most elfogadott törvény ugyan – ahogy a Büntető Törvénykönyv módosításai általában – nem tartalmazott átmeneti rendelkezést, de a Btk. alapelvi rendelkezésként rögzíti, hogy a bűncselekményeket – az utólagos törvényi enyhítés és a nemzetközi jog általánosan elismert szabályai alapján büntetendő cselekmények speciális esete kivételével – az elkövetéskor hatályban volt büntetőtörvény alapján kell elbírálni. Ez természetesen nem csak magukra a tényállásokra és a büntetési tételekre, hanem minden, a büntetőjogi felelősség megállapíthatóságát érintő rendelkezésre, így az elévülési idő hosszára is igaz. Tehát minden eltérő híreszteléssel ellentétben: sem a már elévült – 2010 előtti vagy utáni – korrupciós ügyek nem lesznek újra üldözhetők, sem a már elkövetett korrupciós bűncselekmények elévülési ideje nem hosszabbodik most meg...

ITT OLVASHATÓ