Szerző: SULYOK BLANKA
2017.09.19.
(A Nyolc Boldogság, Mt 5,1-10)
- Nem boldogok, akiknek a kormánya az adóforintokat stadionokra, kisvasútra, plakátokra, propagandára költi, míg az általuk vitathatatlanul megreformált oktatási rendszer – csakúgy, mint az egészségügy, a kulturális és szociális szféra – romokban hever.
Kinek jó ez? Mindazoknak, akik a stadion-, kisvasút- és plakát-projektekből alaposan megtömhetik a zsebüket.
Kinek rossz? Az egész társadalomnak, hiszen a kifosztott és autonómiájuktól megfosztott iskolák nem tudják teljesíteni a feladatukat, s ennek beláthatatlanok a következményei rövid-, és hosszútávon is.
- Nem boldogok, akiknek a hatalom előírja, hogy egyentankönyveket rendeljenek annak ellenére, hogy mindannyian más-más egyéniségek.
Kinek jó ez? A pozícióba helyezett pártkatonák és haverok által vezetett, monopolhelyzetben lévő állami tankönyvkiadónak, amelynek termékeit az előírások miatt szinte az összes iskolába megrendelik, s így óriási anyagi haszonra tesz szert.
Kinek rossz? A diákoknak, a szülőknek és a tanároknak, akik kénytelenek az eddigieknél sokkal gyengébb minőségű, sok esetben szinte vagy teljesen használhatatlan tankönyvekkel beérni. Az adófizetőknek, mert az „ingyen-tankönyv” szemfényvesztés: a könyvek árát „a közösből” nyilván meg kell fizetnünk, és tanulni ugyan nem lehet belőlük, de legalább azokat is támogatjuk vele, akik erre egyáltalán nem szorulnak rá.
- Nem boldogok, akiknek a hatalom előírja, hű „szakértőivel” előíratja, mit és hogyan kell tanulni, tanítani.
Kinek jó ez? Azoknak a projektvezetőknek, kormánnyal lojális „szakembereknek”, akik rengeteg pénzt keresnek „munkájukkal”, vagyis az innen-onnan összeollózott, gyakran idejét múlt anyagaikkal, igénytelen, munkaadójuk kegyeit kereső koncepcióikkal. Minimális energiabefektetés, maximális haszon: akár egy-egy továbbképzés vagy konferencia megtartása is lehet hatalmas biznisz, ahelyett, hogy pedagógiai hasznot hozna.
Kinek rossz? A gyerekeknek, akiknek felesleges dolgokat kell tanulniuk, akiktől ellopják a gyerekkort és a tanulás örömét. A tanároknak, akiktől elveszik a pedagógiai szabadságot, a módszertani önállóságot, akiknek felesleges dolgokat kell tanítaniuk, akiktől ellopják a tanítás örömét. A családoknak, a szülőknek, akik együtt szoronganak a gyermekeikkel, vagy akik a rossz oktatási rendszer miatt úgy döntenek, hogy elhagyják hazájukat.
- Nem boldogok a középiskolások, mert a hatalom kötelező felvételivel és keretszámokkal akarja csökkenteni a gimnáziumi férőhelyek számát, hogy a szétvert szakképzés felé terelje ezt a korosztályt.
Kinek jó ez? A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara vezetőjének, Parragh Lászlónak, Orbán Viktor barátjának, a legfőbb oktatáspolitikusnak, aki hű tanácsadóként pozíciójában megerősödik, és a Fidesznek, mert a sok egyszer használatos, tanulásra, önálló gondolkodásra képtelen állampolgár megkönnyíti hatalmának megtartását.
Kinek rossz? Azoknak a gyerekeknek, akiket 14 évesen kényszerpályára állít a rendszer, hiszen a szakképzést úgy alakították át, hogy onnan más irányba továbbtanulni, vagy akár csak iskolát váltani szinte lehetetlen, – ráadásul az önképzés, az egész életen át történő tanulás is óriási nehézséget jelent a megfelelő közismereti alapozás nélkül. Már a 2017-es szakgimnáziumi érettségi is jogsértő volt, de a jelenlegi szakgimnazisták sokasága sem tudja pontosan, mi vár rá a tanulmányai végén.
- Nem boldogok a sajátos nevelési igényű gyerekek, mert őket 2018-tól rábíznák a „képesítés nélküli gyógypedagógusokra”, és nem boldogok a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézséggel küzdők sem, mert tőlük a Taigetosz-törvény elvenné a tantárgyi osztályozás alóli felmentés lehetőségét.
Kinek jó ez? Senkinek.
Kinek rossz? Mindenkinek. Sőt, az érintett gyerekeknek és szüleiknek ez nem egyszerűen „rossz”, nekik ez az ellopott jövő! Nem fognak tudni továbbtanulni, pedig attól, hogy egyes tantárgyakból nem képesek jobban teljesíteni, másokból akár kiemelkedően tehetségesek is lehetnek. A sajátos nevelési igényű gyerekek eddig is csak hiányosan kapták meg a szükséges ellátást, de most még azt is hozzá nem értők fogják nyújtani. Ez azonban nem megoldás. Az egész társadalomnak rossz, ha a szolidaritás és az integráció helyett csak a félresiklott, sikertelen sorsok, a kudarcot valló fiatalok száma nő.
- Nem boldogok a továbbtanulni vágyók, mert a hatalom egyre csökkenti az egyetemi férőhelyek számát.
Kinek jó ez? Jó egy egyre szűkülő elitnek, amelynek tagjai anyagi lehetőségeik és kapcsolataik révén bekerülnek a legjobb képzésekre, és karrierjüket nem kell konkurenciától félteni. És persze a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara vezetőjének, Parragh Lászlónak, Orbán Viktor barátjának, a legfőbb oktatáspolitikusnak, akinek sok egyszer használatos szakmunkásra van szüksége az anyagi kiteljesedéshez. Meg a kiművelt emberfőktől hatalmukat féltő, az oktatásra költhető pénzt a zsebükben szívesebben látó politikusoknak.
Kinek rossz? Mindenkinek, aki a jobb élet reményében szeretne továbbtanulni, de egyre kevesebb erre a lehetősége.
- Nem boldogok a legjobb egyetemeink, mert a hatalom elvette autonómiájukat, dróton rángatja és ellehetetleníti őket.
Kinek jó ez? A hatalmon lévőknek. Minden hatalmát féltő politikusnak, aki fél a kritikától, fél az észérvektől, fél a szakértelemtől, fél a szabad gondolattól, fél a vitától. És persze Vlagyimir Putyinnak.
Kinek rossz? Az egyetemi oktatóknak és az egyetemistáknak, akiknek beszűkítik a lehetőségeit, akiket egyre szorongatóbb bizonytalanságban tartanak. Az egész társadalomnak, hiszen szellemi elitjét már az egyetemi évek alatt könnyedén elszívják azok az országok, ahol a tudást támogatják és megbecsülik.
- Nem boldogok a PISA-eredmények elemzői, mert olyan tendenciákról kell beszámolniuk, melyek azt bizonyítják, hogy a magyar gyerekek teljesítménye mind nemzetközi összehasonlításban, mind a korábbi eredményekhez képest egyre gyorsabb ütemben romlik.
Kinek jó ez? Szintén azoknak a magukat többszörösen bebiztosító politikusoknak, akik foggal-körömmel ragaszkodnak a hatalomhoz. Ha valaki egy sort sem tud rendesen elolvasni, hogyan tudna olvasni a sorok között? Sötétségben tartott embereket lehet csak „sorosozással”, „migránsozással”, „civilezéssel”, „Brüsszelezéssel”, „nemzeti konzultációval”, média- és plakát-propagandával becsapni, következmények nélkül megalázni, felhergelni, megfélemlíteni és kifosztani.
Kinek rossz? Magyarországnak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.