Szerző: Révész Sándor
2017.09.04.
Ha nagyon nem tetszik a rendszer, akkor ez a nagyon-nem-tetszés uralja a figyelmünket, érzelmeinket, gondolatainkat. Kevés jut belőlük az azutánra. Holott mindig kiderül, hogy az az azután, az átmenet, a rendszerépítés, avagy -újjáépítés mennyire bonyolult és veszélyes dolog. Hirtelen előáll egy csomó kínos dilemma, amelyről rögvest tudjuk, miután előálltak, mennyire jó lett volna többet töprengeni rajtuk, mielőtt előálltak volna.
Ama azután háromféleképpen érkezhet el. 1. Az adott jogi és intézményi kereteken belül, praktikusan választások által. 2. Az adott jogi és intézményi keretekből békés úton kitörve, a regnáló hatalom közreműködésével, a vele való megegyezés által. 3. Az adott jogi és intézményi hatalmat fölrúgó forradalommal, a regnáló hatalom ellenállásának leküzdésével.
1. Az első esetben bebizonyosodik, hogy a rendszer még nem távolodott el a parlamentáris demokráciától annyira, hogy ne lehetne a kormányt választások útján leváltani. Ez azt jelenti, hogy a jogi és intézményi állapot nem minősíthető teljes egészében illegitimnek. Ha az új kormányzó többség esetleg nem is vélekedne így, a parlamentáris demokráciák nemzetközi szövetségei és intézményei, a demokratikus Magyar Köztársaság léte és minősége szempontjából legfontosabb referenciacsoportok biztosan így fogják értékelni a helyzetet. Ha az új kormányzó többség nem akar velük olyan destruktív viszonyban állni, mint a régi állt, akkor nem léphet túl a hatályos törvényeken. Akkor csak a hatályos törvények által megszabott feltételekkel alkothat és módosíthat alkotmányt, törvényeket, válthat le, nevezhet ki, vonhat felelősségre embereket. Ahhoz, hogy a parlamentáris demokrácia rendjét helyre állítsák, minősített többség kell. Minimum kétharmados. De az is csak arra elég, hogy olyan korlátlanul éljenek a kétharmados többséggel, ahogy azzal az előző többség élt, és ahogy azt ellenzékben elítélték. Ezt a kétharmados többségből lett ellenzék föltétlenül ki fogja használni az új többség hitelének rombolására. Igazából be kellene építeni (vissza kellene építeni) az alkotmányozási folyamatba azokat az erősebb korlátokat, amelyeket az ellenzék hiányolt a Köztársaság alkotmányát helyettesítő iromány esetében.
A fair választásokat kizáró jelenlegi választási törvény és médiaviszonyok, a pártok anyagi lehetőségeiben meglévő irdatlan különbségek ellenére kellene hatalmas többséget szereznie ─ nem a jelenlegi ellenzék egészének, hanem a parlamentáris demokrácia iránt elkötelezett és közös kormányzásra, törvényalkotásra alkalmas részének. Miközben az ilyen politikai földcsuszamlás lehetőségét jelző közvélemény-kutatási eredményekre a regnáló hatalom a politikai versenyt még jobban eltorzító lépésekkel reagálhat...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.