Szerző: HaFr
2017.09.16.
A sogenannte keresztény értelmiségiek meghallgatták Orbán miniszterelnököt és egyik sem ugrott fel az előadása végén, hogy elmész ám a búsba, édes barátom. Nem szokás az ilyesmi, és nem a vendégnek kijáró udvariasság okán. Pedig aki azzal házal, mint Orbán miniszterelnök, hogy a liberalizmussal szemben a kereszténységnek és a szuverenitásnak kell belaknia Magyarországot, az nyilvánvalóan nemcsak tökfilkó, de keresztényellenes és magyarellenes is amellett, hogy zsarnokságra tör.
Röviden is mondhatnám, de megtisztelem a KÉSZ nevű fiókszervezetet egy középhosszú magyarázattal. A kereszténység hanyatlásának semmi köze a liberalizmushoz, annak egyedül a kereszténységhez van köze. Már háromszáz évvel azelőtt megkezdődött, hogy a liberalizmus szót valaki kiejtette volna a száján, és a kereszténység láthatóan nem tudta feltartóztatni a maga hitelvesztését. Kinek-minek a hibája ez? A probléma tehát az, hogy -- póriasan -- a kereszténység nem tudta felvenni a versenyt a modernizációval, illetve nem tudta irányítani sem. Ezért pl. Magyarországon a mérvadó cenzusok szerint 1930 óta a felére esett a magukat valamilyen felekezettel asszociálók aránya, csak a 2001-es és 2011-es népszámlálás között eltelt tíz évben kétmillióval csökkent az ábrahámi vallások követőinek száma -- a rendszeres vallásgyakorlóké pedig a lakosság 20%-át sem éri el. Ennek nyilvánvalóan semmi köze a liberalizmushoz -- tegyük fel, tudjuk, mi az ördögöt ért ezen a miniszterelnök. Miért nem tetszett keresztény forradalmat csinálni 1989-ben a "térdre, csuhások" rikkantgatás helyett?...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.